Minden vállalkozást érinthet: rendkívüli javaslatokat tett a kamara, még a munkanap áthelyezése is felmerült

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmazott meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül tudja aktívan elérni a vállalkozásokat és bevonni őket a javaslatok megvalósításába. A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tett az energiaválság lehetséges enyhítésére.

Kamara lényegesnek tartja a kormányzat, a vállalkozó szféra által megfogalmazott elvek betartását:

• Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
• Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
• Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
• A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
• A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szoláltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.

Kereskedelmi szektor

• Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
• Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása – nagyobb igénybevétel a nappali, alacsonyabb a 17–22 órás csúcsidőszakban,
• Reklám- és díszvilágítás korlátozása: éjszakai időszakban, különösen csúcsidőben, a nem létfontosságú világítás kikapcsolása,
• Kirakatvilágítás mérséklése: a túlzott világítás csökkentése, időzített működtetés bevezetése,
• Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
• Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

Szolgáltató szektor

• Irodai fogyasztás csökkentése: központi szabály a fűtési és hűtési hőmérsékletre, világítási időzítésre és lift-használat korlátozására.
• Ügyfélfogadási rend módosítása: időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás.
• Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása.
• Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása: adatfeldolgozás és nagy energiaigényű digitális folyamatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.
• Home office ösztönzése: a nem ügyfélkiszolgáló munkakörökben a távoli munkavégzés előnyben részesítése, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik,
• Közszolgáltatások példamutatása: állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektor

• Műszakrend átszervezése: a termelés csúcsidőn kívülre helyezése, éjszakai vagy hétvégi termelés ösztönzése.
• Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztése: előre rögzített kompenzációval a hálózat számára lekapcsolható kapacitások biztosítása.
• Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítása: a kevésbé sürgős vagy nagy energiaigényű termelési szakaszok ideiglenes szüneteltetése,
• Energiaintenzív technológiák célzott kezelése: az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön vészhelyzeti protokoll,
• Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása: aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazása,
• Újraindítási terv kötelező elkészítése: minden nagyfogyasztó számára legyen előre kidolgozott leállítási és visszaindítási protokoll.

Érezhető, hogy a válságkezelésbe szélesebb körben is be kívánnak kapcsolódni a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a civil szervezetek. Ez utóbbira példa az ipari szektor tekintetében a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, akik felajánlották, hogy segítik a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozását és megvalósítását, ezáltal védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát.

Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kamara már a hétfői nap folyamán egyeztetést kezdeményez velük és az együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:

• Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
• Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
• Gyors kompenzációs alap létrehozása,
• Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
• Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
• Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
• Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
• Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra

Az összefoglaló javaslatokat a Kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.