40 éve nem látott vízkrízis fenyegeti a horvát tengerpartot: nincs mese, jöhet a rettegett korlátozás

Hétfőn víztakarékosságra szólította fel a lakosságot, a helyi vállalkozásokat és a turistákat Krk városa, valamint a sziget hat másik önkormányzata, mivel a tartós aszály miatt az elmúlt négy évtized egyik legalacsonyabb vízszintjét mérték a helyi vízbázisokon - tudósított a HVG.

Az önkormányzatok közös közleménye szerint a Ponikve-tározó vízszintje július 31-én mindössze 17,4 méterrel volt a tengerszint felett. A csaknem negyven éve működő létesítményben ennél alacsonyabb értéket eddig csupán két alkalommal, 1989-ben és 2012-ben regisztráltak, akkoriban azonban a sziget vízfogyasztása még jóval elmaradt a jelenlegitől.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vészjelzés a vízellátásról: még mindig több településen akadozik az ivóvíz-szolgáltatás

A rekordmeleg miatt több mint 25 százalékkal nőtt a vízfogyasztás, néhány településen még mindig gondot okoz az ellátás.

A hatóságok arra kérik a fogyasztókat, hogy a nyár végéig fogják vissza a mezőgazdasági területek, a kertek és a pázsitok öntözését, korlátozzák a medencék feltöltését, és mellőzzék az ivóvíz minden indokolatlan használatát.

Krk városa, valamint Omišalj, Malinska-Dubašnica, Punat, Baška, Vrbnik és Dobrinj községei legalább 30 százalékkal csökkentik a közterületi zöldfelületek öntözésére fordított vízmennyiséget. Ennek érdekében módosítják az öntözési rendet, és további takarékossági intézkedéseket vezetnek be a kommunális szolgáltatások területén.

A helyi vezetők kiemelték, hogy a Ponikve-gát 1986-os átadása óta még soha nem kellett vízkorlátozást elrendelni a szigeten. Bíznak abban, hogy a drasztikus lépés idén is elkerülhető, ehhez azonban elengedhetetlen a lakosság és a turisták együttműködése.

A Krk-szigeten éppen most kezdődik az idegenforgalmi főszezon legforgalmasabb időszaka, amikor a vízfogyasztás rendszerint eléri az éves csúcspontját.

Bár a sziget vízellátó rendszere összeköttetésben áll a fiumei (rijekai) hálózattal, ahonnan a hiányzó vízmennyiség egy része elméletileg pótolható, az átvételi és elosztási kapacitás meglehetősen korlátozott. A rendelkezésre álló hálózati teljesítménynek már most a 90 százalékát kihasználják.

A kialakult vízhiányt elsősorban a téli és tavaszi csapadék elmaradása okozza, idén ugyanis mintegy 30 százalékkal kevesebb eső esett a szokásosnál. Március és július között négyzetméterenként mindössze 223 milliméter csapadék hullott, szemben az ilyenkor megszokott 450 milliméterrel.

A tartós aszály és a megnövekedett nyári fogyasztás miatt vasárnap Zárában (Zadar) és környékén is víztakarékossági intézkedéseket léptettek életbe, de hatósági vízkorlátozást egyelőre egyik térségben sem rendeltek el.