Ezzel a veszéllyel kevesen számoltak: ismét beindulhat a bolti drágulás Magyarországon?

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jelenlegi kilátások alapján a gazdaság növekedése fokozatosan gyorsulhat, 2028-tól pedig akár a 3 százalékos ütemet is elérheti. A gazdasági növekedés mellett az infláció alakulása is fontos kérdés marad. A K&H várakozása szerint az idei éves átlagos infláció 3 százalék körül alakulhat, jövőre azonban ismét 4 százalék közelébe emelkedhet.

Ez azt jelenti, hogy bár a pénzromlás üteme jelenleg mérsékelt, a következő időszakban ismét erősödhetnek az inflációs nyomások. Németh Dávid szerint a hosszú távon fenntartható növekedéshez a fogyasztás élénkülése és a nagyberuházások önmagukban nem elegendők.

A magyar gazdaságra lassú bővülés vár. A hosszabb távon fenntartható, stabil növekedéshez nem elég a fogyasztás élénkülése vagy néhány nagyberuházás megvalósulása, ehhez hatékonysági, versenyképességi és termelékenységi előrelépésre is szükség van

– fogalmazott a szakember.

A K&H elemzője szerint az egyik legfontosabb feladat a költségvetési hiány leszorítása lesz. Az év első hónapjaiban jelentős deficit halmozódott fel, miközben az új kormány végleges költségvetési tervei még nem ismertek. A jelenlegi információk alapján azonban nagyon szigorú fiskális politikára lehet szükség ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra teljesíteni tudja az euró bevezetésének költségvetési feltételeit.

A szakember szerint a hiteles költségvetési pálya nemcsak az euró szempontjából fontos, hanem a befektetői bizalom, az állampapírpiaci hozamok és a forint árfolyama miatt is.

A forint az euróval szemben január és június eleje között mintegy 8 százalékot erősödött, ami nemcsak a régiós devizák között számít kiemelkedő eredménynek, hanem a feltörekvő piacokon is az élmezőnybe sorolja a magyar valutát. A forinterősödés mögött a lassuló infláció, a szigorú jegybanki politika és az euróbevezetés lehetőségének napirendre kerülése is szerepet játszott.

A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi optimizmus sérülékennyé teheti a piacot. Egy kedvezőtlen nemzetközi vagy hazai hangulatváltozás gyors árfolyamgyengülést idézhet elő.

Jöhetnek a kamatcsökkentések

A Magyar Nemzeti Bank legutóbb változatlanul 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot. A piaci szereplők egy része az év végéig akár 75 bázispontos kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tart, ami 5,5 százalékos kamatszintet jelentene.

A K&H ennél visszafogottabb forgatókönyvvel számol. A bank elemzői szerint idén két, egyenként 25 bázispontos kamatvágás lehet reális. A jegybank mozgásterét elsősorban az infláció alakulása, a forint árfolyama, az energiaárak és a nemzetközi kamatkörnyezet befolyásolhatja.

Jól nőnek a bérek, de lassulhat a tempó

A lakossági jövedelmek továbbra is kedvezően alakulnak. Márciusban a bruttó átlagkereset 9,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A reálbérek növekedése meghaladta a 9 százalékot. A szakértők szerint ugyanakkor ez az ütem nem marad fenn tartósan. Az év végére a nettó reálbérek növekedése 6-6,5 százalékra lassulhat.

A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémáját ugyanakkor továbbra is a beruházások alacsony szintje jelenti. Az első negyedévben a beruházások volumene éves alapon 1,3 százalékkal csökkent, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos visszaesést mutatott. A beruházási teljesítmény még mindig több mint 19 százalékkal marad el a 2021-es szinttől.

A javulást részben a lakásépítések, a CATL és a BYD nagyberuházásai, az uniós források felhasználása és az állami fejlesztések hozhatják el. A K&H szerint 2026-ban a beruházások 2-3 százalékkal növekedhetnek. Németh Dávid szerint a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, hogy sikerül-e érdemben javítani a magyar gazdaság termelékenységét. Enélkül a kamatcsökkentések és a fogyasztás élénkülése önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy a gazdaság tartósan magasabb növekedési pályára álljon.