Súlyos dolog derült ki a magyar államkasszáról: innen vontak el rengeteg forrást, hamarosan elkerülhetetlen lesz a drasztikus lépés

Bár a magyar államháztartás kiadásai a GDP arányában 48,9 százalékról 47,1 százalékra mérséklődtek az elmúlt másfél évtizedben, a hiány eközben megnőtt. Az államháztartási deficit a 2010-es 4,4 százalékról 5 százalékra emelkedett, ami jelenleg az ötödik legmagasabb érték az Európai Unióban. Ez a romló tendencia önmagában is óvatosságra int. Különösen annak fényében aggasztó, hogy a kiadáscsökkentés rendkívül aránytalanul érintette a különböző ágazatokat.

A legnagyobb veszteséget a humánszféra szenvedte el. A szociális védelemre fordított összeg a GDP 17,3 százalékáról 12,3 százalékra zuhant, amivel az uniós rangsor utolsó harmadába csúsztunk. Arányaiban jóval kevesebb forrás jutott többek között az idősek, a betegek, a családok és a munkanélküliek támogatására, valamint a lakhatásra. Hasonlóan nehéz helyzetbe került az oktatás, amelynek részesedése 5,5 százalékról 4,9 százalékra csökkent.

Az iskolák központosítása és az önkormányzatok fenntartói szerepének megszüntetése rontott a hatékonyságon. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatásban résztvevők száma is visszaesett. Az egészségügy alulfinanszírozottsága szintén beszédes. A ráfordítások a GDP 4,7 százalékára csökkentek, amivel Magyarország az Európai Unió legutolsó helyére került. A kórházi adósságok felhalmozódása és a várólisták növekedése egyenes következménye annak, hogy a gyógyításra és az orvosi eszközökre az állam az uniós átlag töredékét fordítja. Szintén a rangsor végén kullog a környezetvédelem és a lakásfejlesztés, amelyek sokszor rövid távú politikai érdekek áldozatává válnak.

Ezzel szemben az államigazgatás működtetésére és bizonyos kiemelt területekre erőn felül költ az ország. Az általános közösségi szolgáltatások – vagyis a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az adósságszolgálat – a GDP 10 százalékát emésztik fel. Ezzel az aránnyal elsők vagyunk az unióban. Ráadásul pusztán az államadósság kamataira a GDP 5 százaléka megy el, ami a legmagasabb teher az EU-ban. Szintén az európai mezőny élén állunk a gazdasági funkciókra fordított kiadások terén. Bár a kormány rengeteg forrást pumpál a közlekedésbe és az energetikába, a kutatás-fejlesztés ösztönzése terén sereghajtók vagyunk. Szembetűnő a szabadidős, kulturális, sport- és hitéleti kiadások 2,5-2,6 százalékos aránya is. Ez az uniós átlag több mint kétszerese, és 2014 óta toronymagasan vezetjük vele az európai listát. Mindeközben az ezen a területen mozgó tao-támogatások átláthatósága meglehetősen kérdéses. Emellett a honvédelemre fordított összegek is dinamikusan nőttek, és mára elérték a GDP 2 százalékát. A klasszikus közrendre és közbiztonságra fordított keret ugyanakkor megegyezik az uniós átlaggal, noha az intézményrendszer korszerűsítése itt is indokolt lenne.

A kiadási szerkezet átalakulásával párhuzamosan a források elosztásában jelentős központosítás ment végbe. A központi költségvetés súlya megnőtt, aminek a helyi önkormányzatok lettek a kárvallottjai. A települések elveszítették döntési jogköreik és bevételeik nagy részét. Az összes állami kiadásból való részesedésük 12,4 százalékról 5,9 százalékra zuhant, amit ráadásul a több százmilliárd forintos szolidaritási hozzájárulás befizetése is tetéz.

A 2010 és 2024 közötti időszak gazdaságpolitikája hosszú távon meghatározza az ország mozgásterét. Az állami bevételek és kiadások közötti egyensúlytalanság, a súlyos adósságszolgálati terhek, valamint az egészségügy, az oktatás és a szociális háló "maradékelvű" finanszírozása egyre fenntarthatatlanabb állapotot eredményez. A jövőben elkerülhetetlen lesz az állami szerepvállalás és a prioritások újragondolása. Ezeknek a nehéz, de szükséges korrekcióknak a végrehajtásához azonban elengedhetetlen, hogy a társadalom tiszta és valós képet kapjon az ország tényleges helyzetéről.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.