Fű alatt már javában készülnek a történelmi magyar pénzcserére: ezen múlik, mikor dobjuk el végleg a forintot

A 2026-os kormányváltás egyik legfontosabb hozadéka az Európai Unióhoz fűződő viszony rendezése lehet. Ez magában foglalhatja az uniós források visszaszerzését és egy euróbevezetési program elindítását is. A lehetőség súlyát jól mutatja, hogy a piacok már a puszta várakozásokra is pozitívan reagáltak. Ezt az államkötvényhozamok jelentős csökkenése is egyértelműen jelzi.

A konkrét tervekről egyelőre annyit tudni, hogy a gazdaságpolitika irányítói 2030-ra teremtenék meg a csatlakozás feltételeit. A jegybank vezetése már vizsgálja az eurózóna előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozás lépéseit. Ennek köszönhetően a döntéshozók hamarosan határozhatnak a folyamat elindításáról.

EZ IS ÉRDEKELHET

Balásy Zsolt: eddig 9-ből 9 magyar kormány szar volt, ezért is kell sürgősen bevezetni az eurót

Szerinte a Tisza-kormán viselkedjen egy alázatos a gondnokként, aki csendben begyűjti a közös költséget, majd intézi a lépcsőházi takarítást, és megoldja, ha baj van a lifttel.

Az euróbevezetés alapvető feltétele a gazdasági stabilitás, amelyet a maastrichti konvergenciakritériumok mérnek. Ezek közül az árfolyam-stabilitás követeli meg a legkomolyabb intézményi elköteleződést. A forintot ugyanis a csatlakozás előtt néhány évvel be kell léptetni az ERM-II árfolyammechanizmusba, egy meghatározott lebegtetési sávba. Fontos tisztázni, hogy a belépésnek nem előfeltétele a többi kritérium, például az alacsony infláció vagy a minimális költségvetési hiány azonnali teljesítése. Ugyanakkor ebben a köztes árfolyamrendszerben nem érdemes a szükségesnél több időt tölteni. A hosszabb benntartózkodás vonzza a piaci spekulációt, külső sokkok esetén pedig sebezhetőbbé teszi a hazai devizát.

Bár az ERM-II csatlakozásnak nincsenek kőbe vésett jogi szabályai, az Európai Központi Bankkal (EKB) mindenképpen meg kell egyezni. Az EKB csak akkor támogatja a lépést, ha a magyar gazdaság elég stabil ahhoz, hogy a rögzített középárfolyam fenntarthatónak bizonyuljon. Egy esetleges tárgyalás során strukturális kérdések is felmerülhetnek feltételként. Ilyen lehet például a rendeleti kormányzás kivezetése, az ársapkák megszüntetése, az energiadiverzifikáció, vagy éppen az európai bankunióhoz való csatlakozás. Mindezekhez elengedhetetlen egy hiteles, csökkenő hiánnyal és államadóssággal számoló makrogazdasági pálya felvázolása.

A 2030-as céldátum kétféleképpen értelmezhető. A legoptimistább forgatókönyv szerint Magyarország addigra már minden feltételt teljesít, így az euró bevezetése 2031-ben megtörténhet. Egy óvatosabb megközelítés alapján a 2030-as év még a feltételek teljesítéséről szól, ami egy 2032-es csatlakozást tenne lehetővé.

Bármelyik forgatókönyv is valósul meg, egy ilyen volumenű program végrehajtása gazdaságtörténeti jelentőségű lenne. Magyarországon ugyanis eddig még sosem volt példa ennyire feszes, következetes és elkötelezett gazdaságpolitikára ilyen hosszú időn keresztül. A sikerhez ráadásul a fegyelem mellett kedvező külső körülményekre is szükség van. Egy váratlan geopolitikai feszültség és az abból fakadó globális inflációs hullám ugyanis bármikor szűkítheti a magyar gazdaságpolitika mozgásterét, ami könnyen átírhatja a bevezetés menetrendjét.