Csányi Sándor: nem lesz könnyű helyzetben az új kormány, ezt üzente a Tisza Pártnak az OTP vezére

Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, milyen témákat érintett Csányi Sándor az OTP közgyűlésén. A Partizán interjújában azonban részletesebben is beszélt az elmúlt évek gazdasági helyzetéről és a jövőbeli kilátásokról.

A beszélgetésben elmondta, hogy a magyar gazdaság teljesítményét nem tartja kedvezőnek az elmúlt négy évben, ugyanakkor hangsúlyozta a külső környezet szerepét is. Az orosz–ukrán háború és az energiapiaci sokk jelentősen rontotta a növekedési kilátásokat, de ezzel együtt azt mondta, hogy "kétségtelen, hogy a növekedésben Európa sereghajtóivá váltunk," melyen az infláció és a hitelkamatok növekedése sem segített.

Az OTP vezér véleménye szerint a költségvetési egyensúly javításakor rendre a bankszektort terhelték meg, és ezek az intézkedések nemcsak átmenetiek maradtak, hanem bizonyos esetekben még szigorodtak is. Külön problémaként említette, hogy a döntések előtt nem volt érdemi szakmai egyeztetés. Az új kormánnyal történő együttműködéssel kapcsolatban optimista volt: Kármán Andrással úgy érzi zökkenőmentes lesz az együttműködés, azonban hangsúlyozta, hogy mivel a Tisza Párt "bizonyos feltételrendszert örökölt és azon keretek között dolgozik," lesz majd olyan helyzet, mikor nem feltétlenül értenek majd egyet.

Úgy látja, hogy az új kormány előtt álló egyik legfontosabb feladat a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és a szakmai szereplőkkel való párbeszéd erősítése lehet. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a bankszektor részéről nem egyéni véleményekre, hanem a teljes ágazatot képviselő szervezetek – leginkább a Bankszövetség – bevonására lenne szükség.

Az interjúban szóba kerültek az alapítványi fenntartású egyetemek is, amelyek jövője az új kormány döntéseitől függ. Csányi, aki maga is érintett a felsőoktatási modellben (a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Soproni Egyetem elnöke) úgy fogalmazott, hogy az egységes, „fűnyíróelvű” átalakítások nem feltétlenül szolgálják a minőség javítását. Példaként a MATE előrelépését említette, amely az elmúlt években jelentősen javított nemzetközi pozícióján és a 400-ból a top100 egyetembe került nemzetközi szinten. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy vannak rossz példák is az alapítványi működtetésre és hogy az ígért fejlesztési támogatások hiányában kevesebb terük volt az újítások bevezetésére.

A beszélgetés végén a magyar futball helyzete is szóba került. Az OTP vezérigazgatója szerint a következő időszak kulcskérdése a finanszírozási háttér alakulása lesz, mivel több fontos bevételi forrásról szóló megállapodás, például a Szerencsejáték Zrt-vel kötött szerződés és a közvetítési megállapodások is hamarosan, június 30-án lejárnak. Úgy látja, hogy bizonyos klubok számára ez komoly kockázatot jelenthet, ugyanakkor a sportág hosszabb távú fennmaradását nem látja veszélyben, mivel továbbra is jelentős társadalmi igény van rá.

Egy másik, az RTL Klubnak adott interjújában kitért a Tisza Párt által belengetett adórendszerrel kapcsolatos kérdésére is. A Tisza kormány terve, hogy az egymilliárd forint feletti vagyont megadóztatná egy százalékkal, erre az ország második leggazdagabb embere azt nyilatkozta, de nem érti a vagyonadó koncepcióját. Azt mondta: meglepődve hallgatja azokat, akik egyetértenek az ötlettel, de biztosan meg lehet állapítani olyan terhet, amellyel ő is egyetért.

A Telexnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy nem a konkrét, még ki sem dolgozott adójavaslatot bírálja, hanem magát az alapötletet tartja problematikusnak. Elmondása szerint elfogadhatónak tartaná a magasabb, akár 15-20 százalékos jövedelemadót bizonyos összeg után, ugyanakkor a már felépített vagyon utólagos megadóztatását indokolatlannak érzi.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán