Példátlan lépésre szánták el magukat a hazai városvezetők: sokan megtagadták a befizetést az államkasszába

A Tisza Párt programja a helyi közösségek önrendelkezését a demokratikus állam alapintézményének tekinti. Ígéretük szerint az állam az önkormányzatok stabil partnere lesz. Terveik között szerepel a korábban elvont hatáskörök és források visszaadása, valamint a szolidaritási hozzájárulás csökkentése és átláthatóbbá tétele. Ezen felül felülvizsgálják az adók körét és a járási hivatalok feladatait is. Országszerte több, különböző méretű település vezetője megerősítette, hogy a rendszerváltás helyi szinten a függetlenség visszanyerésével kezdődik.

A legégetőbb problémát a települések pénzügyi kivéreztetése jelenti. Jakab Ernő, Feldebrő polgármestere – aki a párt közigazgatási munkacsoportjában is dolgozik – a kötelező feladatokra adott normatív állami támogatások azonnali rendezését tartja szükségesnek. Jelenleg ugyanis ezek az összegek sok esetben meg sem közelítik a valós kiadásokat.

Érd, Nagykanizsa és Szolnok vezetése egyaránt sürgeti a koronavírus-járvány alatt elvont gépjárműadó teljes egészének, valamint a személyi jövedelemadó egy részének visszautalását. Ezek a központi elvonások odáig vezettek, hogy a települések költségvetése ma már jóformán csak a puszta működésre elég. Ennek következtében az önerős fejlesztések, valamint az út- és intézményfelújítások teljesen leálltak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Emelkedik a gépjárműadó mértéke 2026-ban: ennyivel kell többet fizetniük a magyar autósoknak

A gépjárműadó mértéke 2026-ban a tavalyi 4,3 százalékos inflációnak megfelelően emelkedik Magyarországon.

Kiemelt kérdés a szolidaritási hozzájárulás ügye. Györfi Mihály szolnoki és Horváth Jácint nagykanizsai polgármester is jelezte, hogy nem fizetik be az államkasszába a hozzájárulás aktuális részét. Ezzel akarják elkerülni, hogy egy ügyvivő, leköszönő kormány döntsön a források felhasználásáról. A településvezetők azt várják az új vezetéstől, hogy a befizetési kötelezettséget a valós helyi adóerő-képességhez igazítsák. Emellett elvárják a bevételek felhasználásának átláthatóvá tételét, és azt, hogy a levonás mértékét egységesen, legfeljebb tizenöt százalékban maximalizálják.

A finanszírozás mellett a hatáskörök újragondolása a másik sarokpont. Szolnok polgármestere szerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az erre képes és hajlandó önkormányzatok visszavehessék a teljes oktatásirányítást, és ne csupán az iskolaépületek üzemeltetésével foglalkozhassanak.

Tóth Gergely, Keszthely polgármestere a helyi kórház és az egészségügyi alapellátás megfelelő működtetésének fontosságát emelte ki. Máté Antal nyírbátori polgármester pedig a védőnői hálózat önkormányzati hatáskörbe történő visszaadását szorgalmazza. Bár a 2010 előtti állapotok teljes visszaállítását a megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények miatt nem tartják indokoltnak, a helyben hatékonyabban elvégezhető feladatokat egyértelműen visszakérik.

A polgármesterek abban is egyetértenek, hogy a legfontosabb elvi kérdés az állam és az önkormányzatok viszonyának átfogó rendezése. Meg kell szüntetni az elmúlt éveket jellemző alá-fölérendeltségi viszonyt, amelyben az országgyűlési képviselők sok esetben helyi kiskirályként uralkodtak a települések felett. Ehelyett mellérendelt, párbeszédre épülő szakmai együttműködésre van szükség. Kiemelték továbbá a pályázati források politikai szimpátia nélküli, tisztán szakmai alapú elosztásának fontosságát.

Önálló önkormányzati minisztérium felállítását a függetlenség elve miatt nem tartják feltétlenül szükségesnek. Azt viszont határozottan elvárják, hogy a kormányzaton belül egyértelmű legyen a hatáskörök elosztása. Alapvető elvárás, hogy a különböző tárcák a jövőben ne mutogassanak egymásra a településeket érintő, finanszírozást igénylő kérdésekben.