Kiderült az igazság az euró magyarországi bevezetéséről: ezt minden magyarnak tudni kell

A magyar lakosság körében széles körű támogatást élvez az euró bevezetése. Az első Orbán-kormánynak is volt már euróbevezetési terve 2007-re, és a későbbi MSZP-SZDSZ-kormányok is tervezték az európai fizetőeszköz bevezetését, de romló gazdasági adatok miatt a dátumot egyre távolabbra tolták. 2010 után a második Orbán-kormány kommunikációjában egy ideig 2015 körüli bevezetési dátumot emlegetett, de később egyre inkább eltávolodott az euró bevezetésének ötletétől. Így jutottunk el a mai napig, ezért néz még mindig ránk Deák Ferenc, amikor nagyjából 50 eurónak megfelelő összeget tartunk a kezünkben - írja a Bankmonitor elemző cikke. 

A költségvetési helyzetet kell rendezni először

Mielőtt az eurót be lehetne vezetni lenne, először érdemes egy pillantást vetni az államháztartás állapotára, mert a kép meglehetősen kedvezőtlen. A GDP-arányos költségvetési hiány 2025-ben 4,7% volt, az államadósság pedig 74,6% maradt – miközben az euróhoz 3%, illetve 60% alatti érték kellene. Ezeknek a számoknak a tudatában nem csoda, hogy az EU túlzottdeficit-eljárást indított Magyarország ellen.

Ha ránézünk az Eurostat 2024-es adataira, Magyarország 35,3%-os adó/GDP-arányával nagyjából ott van, ahol a régiós szomszédai: Csehország 35,0%, Szlovákia 35,9%, Lengyelország kicsivel magasabb, 37,6%. Tehát nem arról van szó, hogy Magyarország kirívóan alacsony adózású ország lenne a környezetéhez képest. Az EU-s átlagtól (40,4%) viszont jó öt százalékponttal elmaradunk – és ez az öt százalékpont nagyon nem mindegy, ha a hiányt kellene lefaragni.

Mert itt jön a csapda. Ha az adóbevétel relatíve alacsony, akkor a hiányt a másik oldalról, a kiadások csökkentésével kellene megoldani. Csakhogy ez egy olyan országban, ahol az állam az oktatásra, az egészségügyre és a közszolgáltatásokra már most is alig költ, kifejezetten fájdalmas lenne tovább csökkenteni a kiadásokat. A beruházások visszafogásával szintén nehéz operálni, mert azok a következő évek gazdasági növekedését alapoznák meg – márpedig növekedés nélkül az adósságráta sem fog csökkenni.

Öt feltétel, ami nélkül nincsen euró

Az euró bevezetéséhez az úgynevezett maastrichti kritériumokat kell teljesíteni. Öt van belőlük, és Magyarország jelenleg egyiket sem tudja kipipálni.

Infláció – Ez az egyetlen pont, ahol van ok az optimizmusra. 2024 májusában a 12 havi átlagos harmonizált infláció még 8,4% volt, miközben a referenciaérték 3,3% volt. 2026 elejére viszont a havi adatok már 2 százalék alá süllyedtek. Fontos tudni, hogy a maastrichti konvergenciakritériumok nem egy havi számot néznek, hanem 12 havi mozgóátlagot – de az irány egyértelműen jó.

Költségvetési hiány és államadósság – Az államháztartási hiány 2025-ben 4,7% volt, miközben az euró bevezetéséhez 3% alá kell szorítani a GDP-arányos hiányt. A hiány mellett az államadósságnak is alacsonyabbnak kellene lennie a mostani 74,6%-nál, a maastrichti kritériumok 60%-os értéket írnak elő (de ez alól előfordul, hogy kapnak egyes tagállamok mentességet, ha megfelelő mértékben csökken az államadósságuk).

ERM II-tagság – Az euró bevezetése előtt a forintnak legalább két évig részt kell vennie az ERM II árfolyam-mechanizmusban, vagyis egyfajta „euró-előszobában”. Magyarország jelenleg nem tagja ennek a rendszernek. A forint szabadon lebeg, az EKB 2024-es jelentése pedig kifejezetten magas árfolyam-volatilitást jegyzett. Ez egyébként logikus következmény: nehéz stabil árfolyamot tartani, ha a költségvetés rendezetlen.

Hosszú lejáratú kamatok – A 10 éves államkötvény kamatszintje nem lehet sokkal magasabb szinten, mint az eurózónás országok 10 éves államkötvények kamatszintjénél. A 2024-es EKB-értékelés szerint a magyar hosszú lejáratú kamat átlagosan 6,8 százalék volt, miközben a referenciaérték 4,8 százalék. Ez nem önálló probléma, hanem az inflációs és fiskális kockázatoknak a leképeződése az állampapírpiacon. Ha a költségvetés rendeződik, a kamatok is követik.

Jogi feltételek – Az euróhoz a magyar jegybanki szabályozásnak is összhangban kell lennie az uniós rendszerrel. Az EKB 2024-es jelentése többpontos kifogáslistát adott: a jegybanki függetlenség, a monetáris finanszírozás tilalma és az eurórendszerbe való integráció terén egyaránt lát problémákat. Tehát még ha a számok holnap rendben lennének, a jogi háttér sem kész.

Mikor lesz ebből euró?

Az euróbevezetés két fázisból áll. Az első a csatlakozási szándék hivatalos deklarálása – ez politikai döntés, amit egy elszánt kormány viszonylag gyorsan megtehet. A második fázis a makrogazdasági konvergencia, vagyis az összes fenti feltétel tényleges teljesítése – és ez évekbe telik.

Ha az új kormány el tudná indítani az ERM II-csatlakozást, onnan még minimum két évet kell bent tölteni az árfolyam-mechanizmusban. Ehhez viszont előbb ki kell kerülni a túlzott deficit eljárásból, konszolidálni kell a költségvetést, és rendezni kell a jogi környezetet. A technikai minimum tehát valamikor 2029–2030 körül lenne. Egyébként a TISZA párt programja is 2030-as céldátumot fogalmazott meg. Ez egy ambiciózus terv, éppen ezért valószínűbb, hogy a 2030-as évek elején tud Magyarország belépni az eurózónába.