Elképesztő adósságba verik magukat a magyar családok: egyetlen váratlan esemény, és borulhat a családi kassza

Az év közepén tapasztalható kivárás után az őszi indulás valóságos robbanást hozott a piacon. Az év utolsó hónapjaiban az új lakáshitel-szerződések volumene a korábbinak több mint duplájára, havi 260-270 milliárd forintra ugrott. Ennek nagyjából háromnegyedét az új állami program adta. A kiugró keresletnek köszönhetően a lakáshitelezés 2025 egészében 46 százalékkal bővült.

Bár európai viszonylatban a hazai lakosság eladósodottsága még alacsonynak számít, az egészséges gazdasági működéshez elengedhetetlen, hogy ez a növekedés biztonságos keretek között maradjon - számolt be a Portfolio.

A hitelfelvevők pénzügyi helyzete kettős képet mutat. A kedvező kamatkörnyezetnek és a jellemzően 25 éves, maximális futamidőnek köszönhetően a havi törlesztőrészletek nem terhelik meg túlzottan a családi kasszákat. A jövedelemarányos törlesztési teher (JTM) átlagosan nem nőtt érdemben. Ugyanakkor az ügyfelek által igényelt átlagos hitelösszeg jelentősen megugrott. Az adósok ma már átlagosan az éves nettó jövedelmük négyszeresét igénylik, de egyre többen akár az öt-hatszorosát is felveszik hitelként. Egy váratlan jövedelemsokk esetén ez a magas eladósodottság már törlesztési nehézségeket okozhat, és érdemben visszafoghatja a családok mindennapi fogyasztását.

Ezzel párhuzamosan a hitelek ingatlanértékhez viszonyított aránya is megnőtt, ami a gyakorlatban alacsonyabb önerő bevonását jelenti. Az új hitelek átlagos hitelfedezeti mutatója (HFM) a korábbi 59 százalékról az év végére 69 százalékra emelkedett. A legkisebb önerővel jellemzően a 35 év alatti, első lakásukat vásárló fiatalok vesznek fel hitelt. Bár az ő jövedelmük átlagosan alacsonyabb a többi hitelfelvevőnél, az államilag támogatott konstrukcióknak köszönhetően a havi törlesztés számukra is kigazdálkodható. Ráadásul az életkorukból adódóan a fizetésük jövőbeli növekedésével, egyfajta jövedelmi felzárkózással is számolni lehet.

Összességében a lakosság a korábbiaknál magasabb tőkeáttétellel adósodik el, ám az ebből fakadó kockázatokat több tényező is tompítja. A hitelek végig fix kamatozása hosszú távú kiszámíthatóságot nyújt. A Magyar Nemzeti Bank pedig már 2025 őszén makroprudenciális lépéseket tett a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. A jegybank szigorította a jövedelemarányos törlesztési szabályokat a magasabb jövedelműek esetében, és kiegészítő tőkekövetelményeket írt elő a bankok számára. Mindezek tükrében a jelenlegi hitelpiaci fellendülés egyelőre nem jelez egészségtelen túlfűtöttséget.