Megint külföldről kért kölcsönt Magyarország: sok milliárd euróról van szó

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán 3 milliárd euró értékben adott el 7 és 12 éves futamidejű állampapírokat. A hosszabb kötvény zöld állampapírként került kibocsátásra, amelynek bevételeit energiahatékonysági célokra fordítják majd.

A 7 éves kötvény esetében 160 bázisponttal, a 12 éves esetében 195 bázisponttal kellett magasabb hozamot fizetni a midswap kamathoz képest. Ez a gyakorlatban 4,25%-os, illetve 4,875%-os éves kupont jelent. Ezek a hozamok alacsonyabbak a forintban denominált kötvények hozamánál, ugyanakkor az állam számára árfolyamkockázatot jelentenek.

A devizakötvények kibocsátásának előnye, hogy szélesíti a befektetői bázist, és gyorsan, nagy mennyiségű forrást lehet bevonni. A forintkötvények egész évre tervezett 4500 milliárd forintos kibocsátásának negyedét sikerült most egy nap alatt realizálni.

A devizaadósság aránya a mostani tranzakció után várhatóan meghaladja a 30%-ot, az ÁKK tájékoztatója szerint 2026 végére 31,2%-ra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy minden egy százaléknyi forintgyengülés automatikusan 0,3 százalékponttal növeli a GDP-arányos adósságrátát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hatalmas a gond a magyar államháztartásban: szabályosan úszunk az adósságban, ennek nem lesz jó vége

A forint árfolyama sem segít jelentősen: szeptember vége óta mindössze 1%-os erősödést mutat az euróval szemben.

Magyarország egy évvel ezelőtt, 2025 januárjában 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 15 éves eurókötvényeket. Az akkori hozamok 4,5% és 4,9% voltak, a mostani kibocsátás hasonló szinten történt, bár rövidebb futamidővel.

Lengyelország egy nappal a magyar kibocsátás után 3,25 milliárd euró értékben adott el 5 és 10 éves papírokat, amelyekre 7 milliárd eurónyi ajánlat érkezett. A lengyel kötvények hozama 2,96% és 3,76% volt, ami 100-150 bázisponttal alacsonyabb a magyar hozamoknál, ami elsősorban az ország jobb hitelminősítői besorolásának és alacsonyabb GDP-arányos adósságának köszönhető.

Románia tavaly tavasszal jelentős piaci feszültséggel szembesült, és 2025-ben összesen közel 7,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényeket 5,3-6,9%-os hozam mellett, ami lényegesen magasabb a magyar szintnél.

A kockázati megítélést jelző CDS-felárhoz viszonyítva Magyarország most 51-86 bázispontos extra hozamot fizetett, ami jobb, mint az egy évvel ezelőtti 82-112 bázispont. Lengyelország esetében a piac még a CDS-felárnál is kedvezőbben árazta a kötvényeket, míg Románia tavaly 120-220 bázispontos felárat volt kénytelen fizetni a CDS-en felül.

Összességében a magyar eurókötvények a korábbi kibocsátásokhoz hasonló hozam mellett keltek el, de a lengyel példa azt mutatja, hogy lenne még tér a hozamok csökkentésére. A következő években várhatóan továbbra is szükség lesz devizafinanszírozásra, és a 30% feletti devizaadósság-aránnyal is számolni kell.