Már a kerti kutak is veszélyeztetik a magyar gazdaságot, súlyos következmények jöhetnek

Magyarország vízbiztonságát több tényező egyszerre formálja: a külföldről érkező vízhozamok bizonytalansága, a klímaváltozás gyorsuló hatása, az elöregedő infrastruktúra és a szabályozatlan vízhasználat. Ebben a rendszerben az illegális kutak tömeges jelenléte nem marginális probléma, hanem a fenntartható vízgazdálkodás egyik kulcskérdése. Ezek torzítják az adatszolgáltatást, gyorsítják a felszín alatti készletek kimerülését, és aláássák a gazdasági és szabályozási eszközöket, amelyek a megváltozott éghajlati körülményekhez való alkalmazkodást szolgálnák – állapítja meg az OECD friss jelentése.

A tanulmány szerint a víz nem csupán környezeti erőforrás, hanem makrogazdasági jelentőséggel is bír. Az aszály jelentősen visszavetheti a GDP-t, negatívan hat az agrártermelésre, az iparra, az energiabiztonságra és a pénzügyi stabilitásra. A szabályozatlan vízkivétel visszaszorítása, a felszín alatti készletek védelme és a vízmegtartás erősítése így nem csupán környezetpolitikai, hanem stratégiai gazdasági kérdés is.

A jelentés kiemeli, hogy Magyarország vízkészleteinek 96 százaléka külföldről érkezik, miközben a megújuló édesvízkészletek évente átlagosan 3 százalékkal csökkennek. A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya 20 százalék, ami négyszerese az uniós átlagnak. A kutak többsége nem szerepel a hivatalos nyilvántartásokban: becslések szerint csak minden tizedik kút rendelkezik érvényes engedéllyel, és a felszín alatti vízkivételek 16 százaléka engedély nélkül történik.

Az OECD számításai szerint egy súlyos aszály esetén a magyar GDP akár 4–7 százalékkal is visszaeshet, míg a mezőgazdasági kibocsátás akár 50 százalék fölött csökkenhet. A magyar bankszektor vállalati hitelállományának 84 százaléka vízhiányra érzékeny ágazatokhoz kapcsolódik, ami jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot jelent.