Balásy Zsolt: még egy inflációs sokk, és az euró bevezeti magát Magyarországon

Kezdjük a jó hírekkel! A magyar állam elkezdte kifizetni az állampapírokba fektető magyaroknak járó kamatokat, már most az év elején ilyen százmilliárdos nagyságrend landolt a befektetőknél, egész évben pedig 1000 milliárdnál is több fog. Merre mozdul ez a pénz? Ti mit láttok a HOLD Alapkezelőnél az utóbbi hetekben?

Balásy Zsolt: Amikor a PMÁP-ok felfutottak, kiderült, hogy 16-17% kamatot fognak fizetni, akkor folyton előjött a kommentek között, hogy de majd biztos nem fognak fizetni, sokan békekölcsönt emlegettek, a magánnyugdíjpénztárakat és más hülyeségeket is belekevertek. Egy csomó interjúm arról szólt, hogy nem is biztos, hogy ezt a kamatot kifizetik. És akkor tessék, most, 2025 februárjában már az a kérdés, hogy az érintettek mihez kezdjenek majd a pénzzel…

A mostani helyzet a legjobb példa arra, hogy ha az emberek az érzelmeket olyan helyekre beengedik, ahol semmi keresnivalójuk, például a befektetésekbe, akkor 2 év alatt kb. 35% hozamtól esnek el! És hogy ki fizet kinek? Nem az állam fizet, hanem azok az adófizetők, akiknek nem volt PMÁP-juk adnak pénzt azoknak, akiknek volt.

Én rengeteg devizát tartok jelenleg az alapomban. Részben azért, mert azt gondoltam, hogy amikor ezek a PMÁP-kuponok kifizetődnek, és már csak 6-8%-os kamatokat lehet kapni az új állampapírokban, akkor majd egy csomóan választják az ingatlant meg a devizát. Elég tekintélyes mennyiségű pénzről van szó, amiből ugyan még csak az első másfél hónapot láttuk, és még nagyjából két hónapig fog tartani a kifizetés, de szerintem az egy nagyon reális forgatókönyv volt, hogy ezek a pénzek elindulnak devizába.

Egyelőre ezt nem látjuk. Ami egy óriási pozitívum a forintárfolyam szempontjából és a magyar kormány szempontjából. Azt látjuk, hogy egyelőre a lakossági állampapírból sem nagyon áramlanak ki pénzek, egy jelentős része bemegy a most már csak 6-8 százalékos kamatozású állampapírokba.

Tehát akkor az Államadósság Kezelőnek sem kell aggódnia, hogy visszaesik a lakossági finanszírozás.

Valóban lehetett korábban fejvakarás, hogy hogyan oldják meg a kieső finanszírozást, ha sokan visszaváltják a papírokat, de most azt látni, hogy ez sem különösebb probléma. Persze a magasabb kamatozású állampapírokra váltás drága az államkincstárnak, de egy nagy félelem megszűnt, a forint nem gyengül, a magyar állampapírokból nem nagyon áramlik ki a lakosság.

Onnan is lehet tudni, hogy nem aggódnak az ÁKK-nál, hogy ha a webkincstáron az embernek van állampapírja, akkor lett egy új funkció, az állampapír csere: azaz a PMÁP-omat nem eladom, és aztán veszek belőle mást, hanem egyből lecserélem egy másik, jobb kamatozású papírra.

És a szakmabeli pletykákban szó volt arról is, hogy ez kedvezményes lesz: tehát alapesetben, ha valaki eladja a PMÁP-ját, az csak 99 százalékon tudja megtenni, de azt lehetett hallani, hogy ha valaki a cserefunkciót használja, akkor mondjuk 99,5 százalékon váltja át a papírjait az Államkincstár. De úgy tűnik, erre nincs szükség. Látszik, hogy kedvezmény nélkül is elég jól funkcionál, nem mennek ki az emberek a webkincstár felületéről, nem viszik ki a pénzt.

A másik jele annak, hogy nincs baj, pedig az, hogy nincs új állampapír. Egy másik, folyamatosan lebegő városi legenda, hogy majd ki kell jönni egy új, magasabb kamatozású állampapírral, de most úgy tűnik, hogy ez sem szükséges. Sőt, éppen csökkentik a BMÁP hozamot. Ez egy elég biztos jele annak, hogy az Államkincstár nincs kétségbeesve, nincs jelentős kiáramlás a lakossági állampapírokból. De érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy most még csak egy hónapot láttunk.

Valamint a gyakorlat az, hogy rengetegen a privátbanki ügyfelek közül például bankoknak adják vissza a lakossági állampapírokat, aztán az ÁKK jött, és megvásárolta a bankoktól, lekerült a bankok mérlegéről. A harmadik szakmai dilemma, hogy a jövőben is átveszi-e ezeket az ÁKK, vagy otthagyja a bankoknál - ami csak abból a szempontból baj, hogy a bankok nyakán ott marad egy csomó állampapír, amit nem szeretnének. Ez lehet, hogy elsőre nem látszik akkora problémának, mert egy banknál amúgy is mindig van rengeteg állampapír, de végső soron ki fogja szorítani a pénzintézeteket olyan lehetőségekből, amit lehet, hogy maguktól inkább választottak volna államkötvény helyett.

Összességében végleges mérleget vonni majd csak 2-3 hónap múlva tudunk, mi lett ennek az egész lakossági állampapír mizériának a vége. De mondom, biztos jele annak, hogy nincs baj, az az, hogy a forint nemhogy gyengül, hanem erősödik. Persze ebbe belejátszik az, hogy most hirtelen a trumpi békemisszió lett úrrá a tőzsdéken, az árazásokban, és ez a forintban is látszik. De összességében, ha a forint erősödik és a lakosság nem tűnik el az állampapírokból, akkor minden rendben.

Korábban az utóbbi évek egyik legjobb intézkedésének nevezted a Webkincstár bevezetését. Most is így látod?

Igen, szerintem kapudrognak kiváló a befektetések világába. Az egész PMÁP-mizéria azt hozta, hogy rengetegen nyitottak Webkincstár számlát, vettek kötvényt, és rájöttek, hogy bizony nem csak készpénz van, meg a bankbetét, ingatlan, hanem például állampapírba is lehet tartani a megtakarításokat. És most azt látni, hogy az emberek a PMÁP lejárta után körbenéztek, azt mondták, hogy még a 6-8%-os kötvény is jó. Szóval én azt mondom: ha ez az egész akár egy picit is kinyitja a magyar pénzügyi kultúrát, akkor még úgy is megérte, hogy egyébként borzasztóan drága volt a finanszírozása a magyar költségvetésnek.

Aki pedig már otthonosan mozog az állampapírok között, az egyel kijjebb is léphet a Webkincstár világából: sokan elsősorban az ingatlanpiacra viszik a befektetni való vagyonukat, az előbb már beszéltünk arról, hogy meg is kezdődött az őrület. Legalábbis annak alapján biztos, amilyen szalagcímeket látok: egymást tapossák a vevők, egymásra licitálnak, és nemrégiben jött ki, hogy az átlagos budapesti lakótelepi négyzetméterár 1 millió forint fölé emelkedett.

Én ugyan nem fogok ingatlant venni befektetésként, de ez azért lehet jó taktika most, mert volt két és fél év, amikor pocsék befektetés volt az ingatlan: nem ment sehova az ár, miközben óriási infláció volt. Magyarul olcsóvá vált az eszköz reálértelemben. Mi a HOLD Alapkezelőnél pedig mindig azt mondjuk, hogy ha befektetési eszközt keresi az ember, akkor nem az a lényeg, hogy ingatlan, vagy tudom is én arany, hanem az, hogy az eszköz legyen olcsó. Hogyha épp az ingatlan olcsó, akkor abba jó fektetni, ha pedig mondjuk egy részvény, akkor meg abba.

Persze az átlagember nem fogja tudni, hogy mi az olcsó részvény, de például mi tudjuk. Az ingatlan mellett most nagyon megy az arany, amivel épp az ellenkezője játszódik le: az ingatlant most sokkal inkább javaslom, mint bármikor az elmúlt években, az arany ára viszont 2023-2024-ben 80%-ot emelkedett dollárban számolva, tehát közel duplázott, és ezért nem ajánlanám most bátran.

Bár most lépett csak hivatalba Trump, egyvalamit biztosan tudunk, hogy káosz lesz és az ellen jó az arany – szóval nem tudom megjósolni merre fog menni az árfolyama, de az biztos, hogy jelenleg túlzottan drága eszköznek számít az alternatívákhoz képest, csak van, ami tüzelje.

De milyen hatása lehet Donald Trumpnak az arany árfolyámára? Az USA is be fog tárazni fizikai aranyból például?

Rengeteg ország jegybankja, állampolgára tesz így. Az egész onnan indult, hogy 2022-ben, amikor az oroszok lerohanták Ukrajnát, akkor a Fed, az Egyesült Államok központi bankja elvette az orosz jegybanki tartalék minden olyan részét, amely a dollárhoz köthető.

Mi az, ami ettől védve van? Nagyon kevés ilyen eszköz van, mondjuk a jüan, de nem nagyon akarnak jegybankok jüanban tartalékolni, és talán a Bitcoin, de a jegybankok még nem akarnak ebbe sem beszállni – most Trump ennek kapcsán is reformokra készül. De a legbiztonságosabb ilyen eszköz a fizikai arany. Ez a pánik-aranyvásárlás vitte fel az árfolyamot, mondjuk úgy, hogy a lator országok jegybankjai kezdtek el betárazni. Például Kína aggódhat, hogy még jobban ellenségévé válik az Egyesült Államoknak, és egyszer csak eltűnnek a dollárhoz köthető tartalékaik.

Az oroszok immár gyakorlatilag csak azt vásárolhatnak, de sok olyan ország, és sok olyan ember van, akik szintén összetűzésbe keveredhetnek az amerikai vezetéssel, ők is inkább fizikai aranyat vásárolnak. Illetve jött Trump a vámosdival, amit inkább nem minősítenék, de azt látjuk, hogy óriási a káosz és ilyenkor megy az arany. Amíg Trump itt van, és szolgáltatja azt a muníciót, amitől az emberek, a jegybankok aranyba menekülnek, addig egész vonzó befektetési eszköz is lehet. De mondom, én sokkal inkább az olcsó eszközöket javaslom.

Oké, de Marika néni, a mezei magyar kisbefektető nem tudja, hogy most mi is az olcsó eszköz.

Na igen! És mennyire frusztráló az egy újságírónak, vagy nekem, mint podcasternek, hogy azokhoz nem jut el, akikhez leginkább kéne. Ezt az interjút is nagyrészt olyanok fogják olvasni, akinek azért van valamennyi fogalma a tőzsdéről, és ők fognak vadul bekommentelni, hogy „nem kell ahhoz profi alapkezelő, hogy olcsó részvényeket találjak!”, mert ő megtalálja magának. Közben a magyar társadalom jelentős részének már az is gondot okozna, hogy egyáltalán hogy a fenébe is kell részvényt venni. És ilyenkor jön képbe egyalapkezelő, aki tudja, mi az olcsó részvény, hogy lehet hozzáférni jó részvénybefektetéshez.

Egyébként visszatérve ahhoz, hogy kik olvasnak, hallgatnak minket: van egy jótanácsom, mindenkinek azt a tartalmat kéne fogyasztani, ami idegesíti. Mert abból tanul, ha értelmes ember beszél olyan dologról, ami idegesíti.

A gazdasági kormányzat azt is reméli, hogy a PMÁP-pénzek az amúgy oldalazó fogyasztásba mennek át. Szerinted ez reális forgatókönyv?

Nem hiszem, hogy ez fogja megmenteni a magyar gazdaságot – már ha meg lehet… Azért azt látjuk, hogy az ingatlanpiac megőrült. Oda is megy valamennyi pénz, és fogyasztásba is nyilván, de utóbbi szempontjából azért ez nem akkora összeg, pláne nem az első két hónapban lejárt állampapírok után járó. Érdemes feleleveníteni, hogy a klasszikus közgazdaságtani modell az az, hogy ha a jegybankok kamatot emelnek, az többféleképpen fékezi a gazdaságot. Az emberek inkább tartják bankbetétben, kötvényben tartják a pénzüket, minthogy fogyasszanak, mert magas kamatot kapnak érte. A PMÁP is így funkcionált. És itt jön be az is a képbe, hogy a lakosság aggódik.

De azt is meg kell jegyezni, hogy a fogyasztás egész Kelet-Európában nem nő, vagy jóval kevésbé nő, mint azt sokan szeretnék, és Magyarország is teljesen beleillik ebbe a trendbe. Szerintem kevésbé hat a fogyasztásra, hogy mekkora kamatban maradhat állampapírban a lakosság, inkább az pörgetheti fel, ha mindenki megnyugszik. Például attól, hogy Ukrajnában tényleg lehet valamiféle tűzszünet – bár én nem hiszem, hogy bárki Magyarországon úgy gondolja, hogy az ő életére volt a háborúnak komoly hatása… Nagyon meglepődnék azon, ha az emberek ettől kezdenének el fogyasztani, de én sokszor meglepődtem már azon, hogy hogyan működnek az emberek, úgyhogy lehet, hogy most is meg fogok.

Márciusban búcsút veszünk Matolcsy Györgytől, érkezik Varga Mihály a jegybank élére. Sokáig úgy tartották, hogy akkor ő fogja majd elkezdeni a kamatvágásokat, most viszont az sem kizárt, hogy végül emelni lesz kénytelen az inflációs adatok miatt. Milyen kamatkilátásokat áraznak most Magyarországgal kapcsolatban, és te mire számítasz?

Volt egy gyengébb inflációs adatunk, de amit előtte árazott a piac, az két kamatcsökkentés idénre, és ebben most egy kicsit elbizonytalanodtak a befektetők, ez is benne van a forinterősödésben – hiszen, ha magasabb kamatokra számítanak, akkor vásárolnak forint alapú eszközöket, ami jót tesz az árfolyamnak.

Hogy Varga Mihály mit fog csinálni? Matolcsy György is egy kormányközeli ember volt, ex-miniszter, aztán így a végére már kevésbé lett az. Szerintem Varga Mihály azt fogja tenni, amit szakmailag kell, kevésbé fog a politikai irányba elmenni.

Jelenleg a forint már nem nagyon bír el sok kamatvágást, pláne úgy, ha tényleg elindult egy olyan infláció, ami megint, ha csak egy picit is, de azért magasabb, mint a régióban. Az emberekben még benne van ez az inflációs sokk: ugye, itt a csúcson 25% volt, a többi kelet-európai többi országban közben átlag 15%. Erről egy hazai bank vezérigazgatója azt mondta, hogy ha még egy ilyen ijesztő inflációs felfutást látunk, akkor az euró bevezeti önmagát. Tehát nagyon benne van még az emberekben az előző 1-2 év inflációja, és ez ott is érezhető, hogy nem fogyasztanak, hanem inkább megtakarítanak.

Valószínűleg jobban oda kell most figyelni az inflációra, és az ársapkák ebből a szempontból csak rontanak a helyzeten, senki ne gondolja azt, hogy bármennyit is segítenének, épp ellenkezőleg! Ami segíthet, az például egy prudens jegybanki politika, ami mit csinál? Erősen tartja a forintot, mert a forintgyengülés megint egy olyan pszichológiai és valós inflációs faktor, ami sokat árthat a forintnak és így az inflációnak.

Úgyhogy visszatérve, én azt hiszem, hogy Varga Mihály marad a szakmai vonalon, az meg azt sugallja, hogy – pláne, ha ilyen inflációs számok jönnek még a következő hónapokban is – nem nagyon fér bele kamatvágás a forint pályájába.

Te is említetted, hogy most megállt a forintgyengülés, sőt, erősödés is volt. Ez egy ideiglenes törés a folyamatos gyengülésben, amiről beszélni szoktál?

Nem mondanám törésnek, folyamatos a gyengülés, még akkor is, ha most már 400 környékén van az euró. Bármilyen időtávot nézünk, akkor egy-egy ferde, fölfelé mutató vonalat látunk. Talán 2014 és 2018 közt volt négy év oldalazás, de amúgy a forint folyamatosan gyengül. És a gyengülés, az sosem egy egyenes vonal, hanem vannak begyorsulások fölfelé, majd korrekció visszafelé.

A tipikus ilyen az a háború kirobbanásakor volt, amikor 430-ig elrohant az euró, aztán a jegybank 18 százalékra föllökte az alapkamatot, ettől, és hogy az energiaárak is visszajöttek, visszaerősödött 370-re, de attól még a 370-es szinten is a folyamatos gyengülést láttuk, mondjuk 5 éves időtávon. Tehát attól még, hogy visszajött 370-re - az egy óriási erősödés volt -, még úgy is teljesen beleért a gyengülő trendbe.

Most láttuk, hogy 415-ről 400-ig visszaesett, ezt gyakorlatilag csak nagyítóval vesszük észre a többéves trendekben, a folyamatos forintgyengülés így is kimondható. Az okokat nem részletezném, az összeszerelőország a klasszikus megfejtés. Ha egy ország arra építi fel a gazdaságát, hogy olcsó a munkaerő, és alacsony a hozzáadott érték, akkor ha emelkednek a munkabérek, azt bizony olcsóvá kell változtatni a külföldi beruházó számára. Ezt pedig úgy lehet, hogy gyengül a forint.

Az utóbbi időben azt láthattuk, hogy még a borzasztó inflációs adatok, a még annál is rosszabb ipari teljesítményadatok sem tudták ezt a pillanatnyi erősödést visszarántani. Mit mozgathatta a piacot a forinttal kapcsolatban, ha nem a gazdasági mutatók?

A részvény- és devizaárfolyamokra rengeteg dolog hat, a mi dolgunk, hogy kisilabizáljuk, mi az, ami hosszú távon hat, de gyengébben és mi az, ami rövidtávon sokkal erősebb lesz. Most Trump telefonált egyet Putyinnal, és ettől a piacok nagyobb esélyűre árazzák azt, hogy lesz előrelépés az orosz-ukrán fronton, ami segíthet az összes kelet-európai eszköznek, így a forintnak is. De közben a magyar reálgazdasági folyamatok borzalmasak, tehát a forint gyengülhet.

Egyébként a magasabb inflációs adat pont, hogy erősíti a forintot: hirtelen elkezdték azt kiárazni, hogy a jegybank csökkenthet a kamatokon. Ha viszont nem csökken az alapkamat, akkor vonzóbb a forint, hiszen magasabb kamatot fizet. De mondom, rengeteg tényező hat az árfolyamra. Most van ez a békefolyamat, ami a hetekben egyre dominánsabb piaci sztori, de ez rövid távú lesz.

A következő hetekben, esetleg hónapokban még hat, de aztán visszatér a régi nóta a piacon, hogy a magyar gazdaság hogy is áll, valójában, a magyar kormány milyen viszonyban van az EU-val. Ezeknek a hosszútávú folyamatoknak a hetekben éppen csekélyebb a hatása, mint annak, hogy Trump felvette a kapcsolatot Putyinnal.

Szerinted hogy lesz a mostani helyzetből értelmezhető növekedés, hogy fog a hazai ipar újra beindulni?

Szerintem nem fog beindulni a magyar ipar sehogy, és a magyar gazdaság sem. Illetve akkor lehet javulás, hogyha a németek is beindulnak, de ott sem látni még a baj végét. Lehetne a növekedés forrás elvileg Magyarországon, hogy mostanában indulnak be különböző akkumulátorgyárak. De ezek kinek adnak el? Az elektromos autópiac nagyon felborult az elmúlt években, a kínaiak ledózeroltak mindent. Nem hiszem el, hogy a Kínában gyártott elektromos autókba Magyarországon gyártott kínai akkumulátorokat fognak vinni. Nem látom, hogy ezek az akkumulátorgyárak hova fognak eladni.

Az elmúlt években kérdezgették tőlem, hogy nem baj-e az, hogy óriási akkumulátor kitettségünk lesz. Ezek kapcsán egy valamit lehetett elhinni, hogy a kínai befektető, amelyik itt épít egy óriási akkumulátorgyárat, az azért a saját pénzéről dönt. Ha pedig vállalati döntés volt, nem politikai, az biztos, hogy sokkal stabilabb lábakon áll.

Korábban azt mondtam: bízzunk benne, hogy a CATL-nél tudják, hogy mekkora igény lesz az akkukra, de most úgy tűnik, hogy ők sem tudták, hogy földbe áll az iparág, és azt sem látták, hogy mekkora por-összerúgás lesz Kína és Amerika közt. Nem tudjuk, hogy mi lesz az elektromos autó technológiával a jövőben, most sokkal nagyobb a bizonytalanság, mint volt öt éve, amikor úgy tűnt, sokat nyerhet ezekkel a magyar gazdaság. Most már azért nehéz elképzelni, hogy a kínaiak szállítanak akkumulátorokat mindenhova. Van, hogy a piaci szemlélet is hibázik.

De tudok pozitívumot is a magyar gazdasággal meg a német gazdasággal kapcsolatban! Ha ránézünk az idei évre, Trump machinációja következtében azt látjuk, hogy az S&P 500 11%-ot emelkedett idén, másfél hónap alatt, a német tőzsdeindex, a DAX meg 16-ot. America first…? A Siemens vagy a Daimler kamiongyártó részlege repeszt. A BASF az 20%-ot emelkedett. Nem tudom, mi lesz a német gazdasággal, vagy a magyar gazdasággal, de azt látni, hogy ezek a német ipari cégek, ha beindulnak a tőzsdén, akkor nagyon sokan hiszik azt, hogy jobb időszak következik ezek számára, és teszik mögéjük a pénzüket. Ez fontos üzenet!

Nem arra kell figyelni, amikor egy gazdasági miniszter vagy miniszterelnök azt mondja, hogy milyen fantasztikus év lesz 2025... De arra már érdemes, amikor emberek, ráadásul profik a saját pénzüket rakják fel arra, hogy a BASF-nek jó időszaka következik - amögött sokkal súlyosabb érvek vannak, mint mikor egy miniszterelnököt hallgatunk ugyanerről. Azt tudom pozitívnak mondani, hogy a tőzsde az valamiféle fellendülést anticipál Európában.

Azért Közép-Európában is van potenciál: Lengyelországban euró százmilliárdokat öntenek a gazdaságba. Az adatok szerint a lengyel gazdaság 2,9 százalékot bővült, Csehországban sem volt recesszió, Ausztria is növekedett, Szlovénia is. Összességében a környező országokat elkerülte a recesszió. Mit csinál máshogy a régió, mint Magyarország?

Itt hosszabb és rövidtávon érdemes megvizsgálni a helyzetet. Magyarország az elmúlt éveket azzal töltötte, hogy sodródik ki az EU-ból, rontja az európai kapcsolatait. Egyetlen ország vagyunk az egész Unióban, amelyik nem képes teljesíteni annak a feltételeit, hogy kapjon fejlesztési pénzeket. Megvalósult a kétsebességes Európa, csak éppen egyedül Magyarország az egyik sebesség, az összes többi ország meg a másik.

Az elmúlt 5-10 év arról szólt, hogy Románia nagyjából utolérte Magyarországot, az pedig szerintem nem kérdés, hogy a következő 5-10 év arról fog szólni, hogy lemaradunk. Eddig mentünk a kelet-európai régiós átlaggal a GDP szempontjából, de a jövőben már egyre kevésbé fogunk. Ennek sok oka van hosszútávon, most ebbe ne menjünk bele, de rövidtávon miért van a lengyeleknek sokkal több pénzük? Például azért, mert az EU-tól ők most kapták meg, amit korábban elvesztettek. Az egy óriási segítség, és részben ebből csinálják meg az utóbbi idők egyik legnagyobb élénkítőprogramját.

De rövidtávon nemigen van jelentősége, hogy Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia épp jobban nálunk. A német gazdaság meg a debreceni akkugyár indulása helyett a hosszútávú kilátások az érdekesek, ezekben nem állunk jól.

Érdemes lehet akár befektetéseket is keresni a prosperáló kelet-európai régióban?

Hogyne lenne érdemes! Például nekünk a lengyel az egyik legelemzettebb piacunk. Jelenleg oda fektettünk be a legtöbbet, azért, mert olcsóvá vált. Például azért, mert háborúhoz közeli és mert ott is az előző kormány igencsak rombolta a kapcsolatokat az EU-val. És akkor megint visszatértünk oda, hogy ha az ember befektetéseket keres, akkor egy nagyon jó hüvelykujjszabály lehet az, hogy minél olcsóbb lett az eszköz, az hosszabb távon annál jobb lesz. Mi pont ezt csináltuk Lengyelországban.

A lengyel a legjobban teljesítő piac idén, 21%-ot ment, még a DAX-ot is veri. A rövidtávú menetelés pedig abból fakad, amiről már volt szó, Trump felhívta Putyint – még fogalmunk sincs, mi lesz a hatása a háborúra, de a piaci lelkesedés beindult rá. De mi ezzel nem is foglalkozunk, hanem már korábban azt mondtuk, hogy a lengyel piac olcsó, tehát vesszük. Mindegy, hogy beindul-e a békemisszió, vagy nem, ha valami olcsó, akkor azt elég biztonságos megvásárolni. És viszonylag rövid távon sokat segít rajtunk, hogy most hirtelen már kevésbé olcsó, sőt ilyenkor már például inkább csökkentjük az adott piacon a befektetéseinket.

Egy kicsit visszatekintenék a tavalyi interjúnkra, az amerikai választás előtt azt mondtad, hogy nem vársz tőle semmi különös jelenséget a piacokon. Mitől indulhatott be mégis a rally már a választás eredményhirdetése előtt? Egyre többen kezdték elhinni, hogy Trump tényleg nyerhet, és beváltja azokat az ígéreteit, amiket hangoztatott a kampányban, vagy egyszerűen csak fogadtak a befektetők és bejött?

Az amerikai piac folyamatosan emelkedik, gyakorlatilag bármilyen időtávot nézünk. A gazdasággal eddig semmit nem csinált Trump, az időnként belengetett vámokkal pedig kifejezetten csak kárt okozna. Egyvalami fix, a káosz.  

Beszélt egyet telefonon Putyinnal, de komolyabb előrelépés ott sem volt. Miközben egyre inkább úgy tűnik, az a fajta béke, amit ő akar (az USA minden szövetségese mögül hátráljon ki a lehető leggyorsabban) az elképzelhető legnagyobb csapás Európának. De talán a világnak. Persze lehetne még rosszabb, elkezdhetné Oroszországot támogatni.

Azért azt ne felejtsük, mi történt az előző ciklusában: elment Kim Dzsong Unhoz, jóban voltak, barátok voltak, de annak a „békemissziónak” – ha fogalmazhatunk így – semmi eredménye nem lett, pont ugyanolyan elszigetelt és atomháborúra készülődő diktatúra maradt Észak-Korea, mint volt korábban is.

Donald Trump elbábozta azt, hogy ő tüsténkedik, fontoskodik, sürgölődik, miközben nem történik semmi valójában, csak a bizonytalanságot fokozza. Ha pedig a bizonytalanságot fokozod, akkor fölmegy például az arany ára. De Magyarországon is látjuk, hogy ez milyen káros lehet: a gazdasági szereplők elvesztik a bizalmukat egymás felé, a kormányzat felé, ez is egy újabb adalék ahhoz, hogy hosszú távon miért nyilvánvaló szerintem, hogy Magyarország le fog szakadni a régióról. Az eddigi átlagteljesítmény helyett gyengébbet fog nyújtani, amihez a bizalom szétverése is kellett, és most Trump is erre az útra lépett.

A háború esetleges végétől mit vársz, jöhet az újabb rally? Áraznak már például Ukrajnának vagy Oroszországnak kedvező forgatókönyveket?

Rövid távon még nem látom, hogy a piac mire lelkesedik éppen, vagy nem lelkesedik. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a Putyin-Trump telefonhívás az valaminek a kezdete lett volna, de egyelőre semmi konkrétum nincs a békéről. Meglátjuk, mi lesz a vége, de látni, hogy a piacok óriási anticipációs erővel bírnak, és elég egy telefon ahhoz, hogy a forint gyengüljön vagy erősödjön 3-4 százalékot.

De érdekesen mozog a Raiffeisen-részvény, aminek nagy a kitettsége az orosz-európai kapcsolatok szempontjából. Na, az 30 százalékot ment idén. A béke elhozhatná a kelet-európai régióba az olcsóbb energiát, de az energia drágul: ha megnézzük az európai gázárat, akkor ott nagyobb hatása van annak, hogy a tározókból elfogytak a készletek és ezért nagy mennyisdégben kell majd vásárolni a fűtési szezon után Európának, ezért az európai gáz ára a duplája annak, mint egy éve volt. Persze a gázár töredéke annak, ami a legnagyobb pánikban volt, de mondom, egy éve ez 25 euró volt, most meg 50.

És a békére a vállalkozások sem készülnek. Legalábbis nemrég Lakatos Péterrel, a Videoton egyik tulajdonosával beszélgettünk itt a Hold After Hoursban, megkértem, hogy mondjon valami konkrétumot, ami majd segíteni fogja a Videotont, ha béke lesz. Ő pedig nem tudott ilyet mondani, ahogy arra sem tudott válaszolni, hogy közvetlenül a magyar gazdaságon hogyan segíthetne a háború lezárása. És persze a legnagyobb kérdés: milyen lezárása?

Címlapkép és fotók: Bácsi Róbert László