Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 101,21 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel 109 506,37 ponton zárt.
Örökre vége lehet a filléres kínai termékek korának: már nem sokáig éri meg a Temu-ról rendelni?
Évtizedeken át a kínai olcsóságra épült a világ, és már a magyar piacok polcain is minden második terméken ott virított a „Made in China” felirat. Most azonban repedezik ez a modell. Kína gazdasága önpusztító árháborúba fulladt, a gyártók fillérekért árulják termékeiket, miközben a profit és a bérek eltűnnek.
Bár a kínai termékek évtizedeken át a magyar közbeszédben az olcsó, gyenge minőségű bóvli szinonimái voltak, ez a kép bizonyos területeken az utóbbi években megváltozott. Kína mára nemcsak a világ legnagyobb, hanem az egyik leginnovatívabb gyártója is: a technológiai fejlődés, a hatalmas állami támogatások és a külföldi piacok agresszív meghódítása új szintre emelte a kínai ipart.
A Tesla aranykorának például BYD és más, kínai autógyártók "filléres", de meglepően fejlett elektromos modelljei vetettek véget, amelyek ma már tudásban és hatótávban is versenyképesek a nyugati prémium márkákkal.
A magyar piacra is betört ez az új kínai hullám: a Temu és társai pár év alatt letarolták az online vásárlás világát. A kompromisszum sokak számára világos: nem mindig a legjobb minőséget kínálják, de sokkal kevesebb pénzért.
Ám a kínai gazdaság amely évtizedeken át a termékek olcsóságát biztosította, most a saját súlya alatt roskadozik. Kérdés, hogy az ázsiai szuperhatalom meddig tudja fenntartani ezt a látszólag végtelen növekedést és hogy mi lesz, ha a „filléres Kína” korszaka tényleg véget ér? – tette fel a kérdést egy friss elemző videójában az Economist.
A kínai „involúció”
Évtizedeken át Kínából jöttek azok a termékek, amik feltöltötték az európai és magyar piacokat: ruhák, kütyük, akkumulátorok, napelemek és persze autók. Az olcsóságot viszont mostanra a kínai gazdaság is megérezte, és olyan válságba sodródott, amit tulajdonképpen saját maga idézett elő.
A probléma gyökere egy furcsa jelenség, szakszerűtlenül néhány közgazdász „involúciónak” nevez (a szó eredeti jelentése: visszafejlődés, ami inkább egy orvostudományi szakkifejezés). Ez a gazdaságban lényegében egy önpusztító versenyt jelent: a cégek egymást próbálják lenyomni az árakkal, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzenek.
De mivel mindenki ugyanígy tesz, senki sem nyer, csak a profit tűnik el.
A végeredmény: árháború, összezsugorodó nyereség, és stagnáló bérek. A kínai kormány eddig szemet hunyt e fölött, mert a gyártás a gazdaságuk egyik legfontosabb pillére, mostanra viszont ez a modell kezd erősen megkérdőjeleződni.
Túltermelés minden fronton
Az ázsiai nagyhatalom mára a világ vezetője lett a napelemek, lítiumion-akkumulátorok és elektromos autók gyártásában. A helyi önkormányzatok bőkezűen támogatták ezeket az iparágakat, hogy világszinten is domináns szereplők legyenek. És sikerült is, csak éppen „túl jól”.
A termelés mostanra messze meghaladja a keresletet. Több mint 130 hazai autógyártó küzd egymással, hogy eladja a termékeit. Az árak annyira leestek, hogy egy BYD Seagull nevű elektromos autót már 8000 dollár (2 600 000 forint) alatt meg lehet venni. Papíron ez vonzó ajánlat, de valójában a piac összeomlásának tünete.
Elsőre jól hangzik, hogy olcsóbbak a termékek, ám amikor a cégek nem keresnek pénzt, az a munkások fizetésében és a foglalkoztatásban is megjelenik. A bérek stagnálnak, a munkahelyek száma csökken, és az egész gazdaság belassul. Ez az ördögi kör korábban is előfordult Kínában, például tíz éve az acél- és széniparban. Akkor a kormány egyszerűen leállította a túltermelést, bezárta a veszteséges üzemeket, és ezzel újra stabilizálta az árakat. Most viszont ez sokkal nehezebb lenne.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Miért nem tud most beavatkozni a kormány?
Egyrészt, mert a mostani iparágak (mint az akkumulátor biznisz, elektromos autóipar és a napelemeket gyártó vállalatok) magáncégek kezében vannak, nem állami tulajdonban. Másrészt ezek modern, csúcstechnológiás üzemek, nem pedig elavult gyárak, amiket könnyű lenne bezárni.
Ráadásul Hszi Csin-ping elnök nem akar engedni abból az elképzeléséből, hogy Kína a világ gyártóközpontja maradjon. Még ha nehéz is vevőt találni, a gyártás leállítása számára politikai vereség lenne.
A kínai exporthullám és a nyugati válasz
A túltermelés egyik „megoldása” az, hogy Kína egyszerűen elárasztja a külföldi piacokat olcsó termékekkel. Ez azonban már most komoly feszültségeket szül: az Egyesült Államok, az EU és több ázsiai ország is védővámokat vezet be a kínai napelemek, autók és elektronikai eszközök ellen.
Ez a folyamat a magyar piacot is eléri. Az olcsó kínai áruk beáramlása vissza fog esni, miközben a helyettesítő termékek drágábbak lesznek. Vagyis a fogyasztók (többek között a magyar vásárlók) lesznek azok, akik végül megfizetik az árát.
Kína csak akkor tud kikerülni ebből a spirálból, ha újra felpörgeti a belső keresletet - vagyis ha a lakosság többet költ, és a gazdaság nem csak az exportra épül. De ez kulturális és politikai akadályokba is ütközik. A kínaiak hajlamosak spórolni, a kormány pedig még mindig a gyártást tekinti a növekedés motorjának.
Amíg ezen nem változtat, addig marad a negatív árverseny, a gyenge bérek és a túlkínálat. Csakhogy ennek a világgazdaságra is hatása lesz: az olcsó kínai termékek kora véget ér.
Mit jelent ez Magyarországon?
A kínai import eddig lenyomta az árakat a magyar piacokon, a műszaki cikkektől a barkácseszközökön át az autókig. Ha ez a forrás beszűkül, és az árverseny mérséklődik, akkor az infláció újra megindulhat. A vásárlók kevesebbet kapnak ugyanazért a pénzért, a kereskedők drágább beszállítókkal dolgoznak majd, és az „olcsó kínai” fogalma lassan a múlté lesz.
Összefoglalva: Kína saját sikerének áldozata lett. A túlzott gyártás és a gyenge belső kereslet miatt a korábbi olcsóság lassan fenntarthatatlanná válik.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








