Elbukott egy adónem Magyarországon, ki kell vezetni? Itt az uniós bírósági döntés: a helyzet egyértelmű

Októberben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta indítványában amellett érvelt, hogy a magyar állam által 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó ellentétes az uniós joggal. A főtanácsnok szerint az adónem alapvetően ütközik az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer alapelveivel, amelyre hivatkozva a kormány az érintett hazai cégeket megadóztatta - írja a Telex.

A 2023 júliusában, az év elejéig visszamenőlegesen bevezetett adót azoknak a vállalatoknak kell megfizetniük, amelyek szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát. A tonnánként 36 eurós adó több iparágat is érint, köztük az olajipart, a vegyipart és az építőanyag-gyártást. A legnagyobb adófizetők között szerepel a Mol, a Nitrogénművek, valamint a Holcim és a Duna-Dráva Cement Kft.

Az adó bevezetésével a kormány egyszerre teremtett extra bevételt a költségvetés számára, miközben pluszterhet rótt a vele szemben kritikus Bige László cégére és olyan külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben Lázár János 2023 nyarán "cementcsatát" hirdetett. Az adó jelentősen hozzájárult több építőanyag-gyártó 2023-as veszteségéhez.

Bár az adó részletei időközben enyhültek – a tonnánkénti összeg 40-ről 36 euróra csökkent, a fizetési kötelezettséget jelentő kibocsátási referenciaérték pedig 10-ről 25 ezer tonnára nőtt –, már bevezetésekor látszott, hogy logikája ellentmond az uniós kibocsátáscsökkentési rendszernek. Az EU rendszerében ugyanis a nagy kibocsátók évről évre csökkenő mennyiségű ingyenes kvótát kapnak, és csak az e feletti szennyezést kell vásárolt kvótákkal fedezniük, ami fokozatosan ösztönzi őket a kibocsátás csökkentésére.

Az ingyenkvóták rendszerének célja, hogy a vállalatok ne váljanak azonnal versenyképtelenné olyan globális szereplőkkel szemben, akiknek nem vagy kevesebbet kell fizetniük a szennyezésért. A magyar adó azonban éppen ezzel a fokozatossági elvvel megy szembe.

A költségvetési hatásokat tekintve, a szén-dioxid-kvóta-adóból 2023-ban 41,47 milliárd, 2024-ben pedig 67,14 milliárd forint bevétele származott az államnak. A 2025-ös költségvetés 75 milliárd forint bevétellel számol ebből az adónemből, ami megközelíti a gépjárműadóból tervezett 103 milliárd forintot, és a közmédia 165 milliárdos költségvetésének közel felét teszi ki. Ha az EU Bírósága végül az adó ellen dönt, és az államnak mindent vissza kell fizetnie, az kamatokkal együtt bő 200 milliárd forintos terhet jelentene.

Az érintett vállalatok között jelentős különbségek vannak abban, hogy az adó mekkora terhet jelent árbevételükhöz képest. Míg a Mol esetében a becsült 32 milliárd forintos adó az árbevétel fél százalékát sem érte el 2023-ban, addig a Nitrogénművek számára ez az árbevétel 14 százalékát jelentette. A vállalat 2023-ban 9,8, 2024-ben pedig 12,3 milliárd forint adót fizetett, ami jelentősen növelte a 22,5, illetve 16,5 milliárd forintos veszteségét.

Hasonlóan súlyos helyzetbe került a Holcim és a Duna-Dráva Cement is. A Holcim 2023-ban 3,4, 2024-ben 5,4 milliárd forint adót fizetett, ami árbevételének 10-11,5 százalékát tette ki, és 5,6 milliárdos veszteséggel zárt. A Duna-Dráva 7,7-7,8 milliárd forintnyi adót fizetett évente, ami 2024-ben az árbevétel több mint 13 százalékát jelentette, és 11 milliárdos veszteséget könyvelt el.

A cégek különböző stratégiákkal próbálták csökkenteni veszteségeiket. A Duna-Dráva Cement és a Holcim is kvóták eladásával ellensúlyozta a pluszköltségeket. "A különadók nemcsak a hazai építésgazdaságot lassítják, és a külföldi építőanyag-behozatallal szembeni versenyképességet rontják, de rendkívül káros hatással vannak az üzemegységeket körülvevő helyi közösségek számára is" – írta a Holcim a 2024-es beszámolójában.

A Hamburger Hungária 8,25 milliárd forintot (árbevételének 7 százalékát), a Birla Carbon Hungary pedig 3,3 milliárd forintot (árbevételének 4 százalékát) fizetett be 2024-ben. Iparági források szerint a Borsodchem is fizetett ilyen adót, bár ennek pontos összege nem ismert.

Az uniós bíróság ítélete általában követni szokta a főtanácsnoki véleményt. "A bíróságot nem kötelezi fix határidő, de a korábbi tapasztalatok alapján 2-6 hónap szokott eltelni a vélemény és az ítélet megszületése között. Úgy látjuk, hogy a bíróság aktívan foglalkozott az üggyel, ezért arra számítunk, hogy 3-4 hónapon belül ítéletet hirdethetnek" – mondta Bige Zoltán.

A Nitrogénművek stratégiai igazgatója szerint az ügy ezután a hazai bíróságra kerül vissza, és a hazai ítélet hat hónappal később születhet meg. Legkorábban tehát tavasszal, legkésőbb ősszel várható döntés. "Az ítélet ellen ugyan fellebbezhet a magyar kormány, de ha a döntés tartalmilag megegyezik a főtanácsnoki véleménnyel, akkor az adót vissza kell vonni, és a befizetett összeget kamatostól vissza kell téríteni az érintett vállalatoknak" – tette hozzá.

A legkedvezőbb forgatókönyv esetén a Nitrogénművek a jövő év második felében 30-34 milliárd forintot kaphat vissza az államtól, bár Bige szerint ezzel az összeggel az üzleti tervben nem számolnak.

Az Európai Unió Bíróságának eljárásával párhuzamosan az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított idén júniusban, felszólítva Magyarországot, hogy törölje el a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt költségeket. Ha az Európai Bíróság döntése kedvezőtlen lenne az érintett vállalatok számára, még bízhatnak a bizottsági eljárásban, bár ez hosszú ideig elhúzódhat.