Sokkoló forgatókönyv látott napvilágot: ez történne, ha nem tartanák meg a Sziget Fesztivált 2026-ban

A fesztivált szervező Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Zrt. közelmúltbeli pénzügyi beszámolói azonban rávilágítanak a működési modell sérülékenységére. A cég a 2023-as 1,8 milliárd forintos veszteséget követően 2024-ben 3,8 milliárd forintos negatív eredménnyel zárt, ami a rendezvény jövőjével kapcsolatos kockázatokat is felvet. Ebben a kontextusban indokolt közgazdasági szempontból felmérni, milyen többdimenziós gazdasági következményekkel járna, ha a Sziget Fesztivál 2026-ban elmaradna. Elemzésünk szerint a rendezvény törlése egy több tízmilliárd forintos negatív gazdasági sokkot indítana el, amelynek hatásai a turizmuson, a központi költségvetésen és a munkaerőpiacon keresztül a teljes nemzetgazdaságban érezhetők lennének.

A fesztivál gazdasági jelentőségét növeli a külföldi vendégek magas aránya és költési hajlandósága. Bár a látogatók mintegy fele külföldi, ők vásárolják meg a magasabb árkategóriájú hetijegyek (bérletek) mintegy 80%-át, ami aránytalanul megnöveli gazdasági súlyukat.10 Az általuk Magyarországon elköltött deviza a folyó fizetési mérlegben exportbevételként jelenik meg, így a fesztivál elmaradása nem csupán belföldi tranzakciók kiesését jelentené, hanem a nemzeti exportteljesítmény közvetlen csökkenését is.

A Közvetlen Pénzügyi Sokk: Kvantifikált Veszteségek a Turizmusban és a Költségvetésben

A Sziget Fesztivál elmaradásának leggyorsabban és legközvetlenebbül a turisztikai szektorban és az állami bevételekben jelentkeznének a negatív hatásai. A rendezvény egyhetes időtartama alatt a fővárosi turizmus rendkívüli élénkülést mutat, amelynek hirtelen megszűnése azonnali és jelentős bevételkiesést okozna a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátóipari egységek és a kiskereskedelem számára.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint a fesztivál ideje alatt a fővárosi szálláshelyek bevételei megközelítették a 7,9 milliárd forintot, ami 37%-os növekedést jelentett az azt megelőző héthez képest. A rendezvényre mintegy 160 ezer külföldi vendég érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre, akik összesen 336 ezer vendégéjszakát töltöttek el Budapesten. A külföldi látogatók egy főre jutó költése becslések szerint 118 ezer és 236 ezer forint között mozog a tartózkodásuk alatt, amely magában foglalja a fesztiválon belüli és a városszerte történő fogyasztást is.

Ez a gazdasági hatás térben és időben is rendkívül koncentrált. A fesztiválnak otthont adó III. kerületben a nemzetközi vendégéjszakák száma a fesztivál hetében a tizennyolcszorosára emelkedik a megelőző héthez képest Ez a koncentráció azt jelenti, hogy a fesztivál elmaradása nem egy általános gazdasági lassuláshoz hasonló, elaprózódó hatást váltana ki, hanem egy akut, célzott sokkot, amely az erre a bevételi csúcsra építő vállalkozások likviditását és akár a túlélését is veszélyeztetné.

A magánszektor bevételeinek csökkenése mellett a központi költségvetés is azonnali veszteségeket szenvedne el. A több tízmilliárd forintra becsülhető kieső fogyasztás után fizetendő általános forgalmi adó (ÁFA), a szálláshelyi szolgáltatások után fizetendő idegenforgalmi adó (IFA), valamint a kapcsolódó vállalkozások és munkavállalók által fizetett társasági és személyi jövedelemadók mind jelentős tételt képviselnek.

A Sziget Fesztivál elmaradásának közvetlen gazdasági hatásai – forrás, összeg, következmények (milliárd Ft)

Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.

Magyarázat

A kék sávok a kieső forgalom forrását mutatják (külföldi + belföldi költés = 32,4 mrd Ft).

A fekete sáv a teljes közvetlen gazdasági hatást jelzi. 

A narancssárga sávok a kieső forgalom szerkezeti bontását szemléltetik (szálláshely, vendéglátás, költségvetés). 

Az adatok tájékoztató jellegűek, egymással átfedésben vannak, ezért nem összeadhatók.

A Tovagyűrűző Hatások: Multiplikátor, Munkaerőpiac és Beszállítói Láncok

A Sziget Fesztivál elmaradásának gazdasági hatásai messze túlmutatnak a közvetlen bevételkiesésen. A turizmusban elköltött minden egyes forint tovagyűrűző, úgynevezett multiplikátor hatást fejt ki, mivel a turisztikai vállalkozások bevételeikből béreket fizetnek, helyi beszállítóktól vásárolnak, akik szintén tovább költik a náluk keletkező jövedelmet.Míg a turizmus közvetlen hozzájárulása a magyar GDP-hez 2022-ben 6,0% volt, a multiplikátor hatásokkal együtt ez a szám jelentősen magasabb, egyes becslések szerint elérheti a 8,5%-ot is.A fesztivál által generált több tízmilliárdos közvetlen bevétel kiesése így a nemzetgazdaság egészében ennél lényegesen nagyobb GDP-csökkenést okozhat.

A munkaerőpiaci hatások szintén jelentősek. A fesztivál évente több mint 3000 embernek ad munkát, beleértve a Sziget Zrt. mintegy 37 fős állandó stábját, valamint a rendezvény idejére felvett több ezer ideiglenes munkavállalót, alvállalkozót és önkéntest.Ez a foglalkoztatási hatás kiterjed a teljes beszállítói láncra, a színpadtechnikától a biztonsági szolgálatokon át a takarítószemélyzetig.

A fesztivál törlése különösen súlyosan érintené a magyarországi rendezvényszervező iparág gerincét adó kis- és középvállalkozásokat (kkv) és a "gig economy" szereplőit. Számos specializált alvállalkozó (hang-, fénytechnikai cégek, vendéglátósok, logisztikai szolgáltatók) és magasan képzett szabadúszó éves bevételének jelentős részét a Sziget Fesztiválon realizálja. Mivel a hazai piacon nincs másik, hasonló méretű és komplexitású esemény, ezen bevételek pótlása gyakorlatilag lehetetlen lenne. A Sziget fenntarthatósági politikája ráadásul kifejezetten törekszik a helyi beszállítókra, célul tűzve ki, hogy az élelmiszer-alapanyagok 50%-a magyar termelőktől származzon.22 A fesztivál elmaradása így a hazai agrárium és élelmiszeripar számára is érezhető veszteséget jelentene. A bevételkiesés ezen a területen a szakképzett munkaerő elvándorlásához és a szektor kapacitásainak tartós leépüléséhez vezethet, ami hosszú távon rontaná a teljes magyarországi rendezvényipar versenyképességét.

A Láthatatlan Kár: Presztízsveszteség és a Budapest-Márka Értékcsökkenése

A számszerűsíthető gazdasági veszteségeken túl a Sziget Fesztivál elmaradása komoly, de nehezen mérhető károkat okozna Budapest és Magyarország nemzetközi megítélésében és vonzerejében. Ahogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének szakértője fogalmazott, a rendezvény elmaradása „komoly anyagi és presztízsveszteség lenne a fővárosnak és az országnak is”. A fesztivál mára a főváros nemzetközi arculatának szerves részévé vált; egy olyan esemény, amely Budapestet a szabadság, a nyitottság és a multikulturális sokszínűség szinonimájaként pozicionálja a globális turisztikai piacon.

A Sziget egyfajta "elsőkapuként" funkcionál a fiatalabb utazói generációk számára. A fesztivál ideje alatt Budapestre látogató turisták 59%-a 34 év alatti, egy olyan demográfiai csoport, amely kulcsfontosságú a turizmus hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. Sokuk számára a Sziget az elsődleges motiváció, hogy Magyarországra utazzanak. Az itt szerzett pozitív élmények alapozzák meg a későbbi visszatéréseket, immár más turisztikai céllal (pl. városlátogatás, kulturális turizmus). A fesztivál elmaradásával ez a rendkívül hatékony és gyakorlatilag önfinanszírozó marketingcsatorna zárulna be. A több százezer látogató által a közösségi médiában generált pozitív tartalom (electronic word-of-mouth, eWOM) olyan organikus reklámértéket képvisel, amelyet állami turisztikai marketingkampányokkal csak sokkal magasabb költséggel lehetne pótolni. A fesztivál törlése tehát nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli turistaáramlatokat is negatívan befolyásolná, stratégiai hátrányt okozva a regionális versenyben.

Összegzés

A Sziget Fesztivál esetleges 2026-os elmaradása nem egy izolált kulturális esemény törlését jelentené, hanem egy rendszerszintű, negatív gazdasági sokkot váltana ki. A közvetlen pénzügyi veszteségek a kieső turisztikai és vendéglátóipari forgalom, valamint az állami adóbevételek önmagukban is meghaladnák a 30 milliárd forintot. Ezt a sokkot a multiplikátor hatások tovább erősítenék, a GDP-re és a foglalkoztatásra gyakorolt teljes negatív hatás így lényegesen nagyobb lenne. A pénzügyi károkon túl a fesztivál hiánya súlyos presztízsveszteséget és a Budapest-márka értékének csökkenését vonná maga után, ami hosszú távon gyengítené az ország turisztikai vonzerejét és versenyképességét.

A Sziget Fesztivál elmaradása nem csupán egy kulturális esemény törlését jelentené, hanem egy több tízmilliárd forintos, a gazdaság számos szektorát érintő negatív sokkot, amelynek hatásai a kieső adóbevételektől az elveszett munkahelyeken át a Budapest-márkán esett csorbáig – messze túlmutatnak a Hajógyári-sziget kapuin.

Mint azt megírtuk, hétfőn Karácsony Gergely számolt be arról, a Sziget anyacége a fesztivál és a főváros területfoglalási szerződésének felmondását kérte, és maga a Sziget Zrt. is közölte, hogy kétséges a jövő évi rendezvény. Ezután nem sokkal Gerendai Károly alapító is megszólalt, elmondta, hogy befektetőtársakat keres a rendezvény megmentése érdekében. Karácsony Gergely csütörtök délután a Facebook-oldalán írta meg, hogy nem kapott többséget a Sziget Zrt.-vel kötött eddigi területhasználati megállapodás megszüntetése.

Címlapi kép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA