Ez fájni fog: nem a vámháború veri földhöz a magyar gazdaságot, máshonnan érkezik a pofon

Az Egyesült Államok 2025-ben bevezetett vámpolitikája alapjaiban formálja át a globális kereskedelmet, de az Európai Unió tagállamai viszonylag jól védettnek számítanak. A BNP Paribas és a Société Générale elemzése szerint az euróövezet növekedése 2027 előtt nem gyorsul érdemben, miközben a kereskedelmi súrlódások és a belső politikai bizonytalanságok fékezik a gazdasági teljesítményt.

A nyáron kötött EU–USA megállapodás 15 százalékos vámtételt rögzített a legtöbb árura, de több stratégiai ágazat – például a gyógyszeripar és a repülőgépgyártás – teljes mentességet kapott. Ez mérsékli a versenyhátrányt: Németországban és Olaszországban a vámemelkedés hatása 1,5 százalékpont körül mozog, máshol ennél alacsonyabb. Magyarország esetében az átlagos külső vámtétel a 2025 előtti 0,7 százalékról 3,1 százalékra nőtt, ami régiós összevetésben mérsékeltnek számít.

Ázsiában és Latin-Amerikában jóval nagyobb sokk éri a gazdaságokat. Kínában például közel 9,4 százalékponttal emelkedtek a vámok, Indiában pedig 10 százalék fölé nőtt az átlagos szint. Brazíliában a vámtarifák 3,2-ről 9,4 százalékra ugrottak, Mexikóban és Kanadában is érzékeny veszteségeket okozva.

Európában a Société Générale szerint a főbb mutatók stabilak, de komoly egyensúlytalanságok feszítik a gazdaságot: a periféria országai erősebben teljesítenek, míg Németország, Franciaország és Olaszország gyengélkedik. A GDP-növekedés mérsékelt marad, 2027-től várható fokozatos élénkülés.

A közép-kelet-európai régióban a növekedést a belső kereslet és a beruházások hajtják, amit az uniós források felgyorsuló lehívása is támogat. Lengyelország és Csehország előnyben van: Varsó 150 milliárd euróhoz jutott hozzá, míg Magyarország továbbra is elzárva maradt mintegy 20,5 milliárd eurótól. Ez komoly forráshiányt okoz a költségvetésben és a beruházásokban.

A magyar gazdaság kilátásait a fiskális szigorítások, a német gazdaság teljesítménye és az uniós pénzek körüli bizonytalanságok határozzák meg. Bár a külföldi beruházások – különösen az akkumulátorgyártás területén – továbbra is érkeznek, ezek hatása nem ellensúlyozza az állami és magánberuházások gyengeségét. A belső keresletet támogatja ugyan a reálbérek emelkedése és a lassuló infláció, de a fogyasztói bizalom törékeny marad.

A kormány 2025-ben szigorúbb költségvetési politikát folytat, a hiánycélt pedig a hivatalosnál magasabb szinten, 4–4,5 százalékon tartja. A cél, hogy 2026-ra 3 százalék közelébe szorítsák a deficitet, de ez jelentős megszorításokat igényel. A magyar jegybank 6,5 százalékos alapkamat mellett óvatos marad az inflációs kockázatok és a forint árfolyamának sebezhetősége miatt.

A magyar gazdaság számára így a következő időszakban a német élénkítő program és a belső forrásbevonás sikere lesz döntő. Bár az amerikai vámháború közvetlenül kevésbé érinti az országot, közvetett hatásai – különösen az autóipari beszállítói láncokon keresztül – érezhetőek lehetnek.