Kiderült: így okoz magas inflációt a befagyasztott gázár – nem fogod elhinni, miért

November óta folyamatosan nő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított lakossági gázár. Júliusban havi szinten 2,3%-kal drágult, így az éves emelkedés már 23%-os. Ez önmagában 0,4 százalékponttal növeli a 4,3%-os inflációt.

De hogyan lehet drágább a gáz a statisztikában, ha a hatósági tarifa évek óta változatlan? Mint azt a Portfolio írja, a magyarázat a KSH módszertanában rejlik. Magyarországon kettős díjszabás van érvényben: egy bizonyos fogyasztási küszöb felett a háztartások a normál ár hétszeresét fizetik. Így az átlagos lakossági gázár attól függ, hogy összességében mekkora arányban fogyasztanak a drágább kategóriából. A KSH ezt hónapról hónapra energetikai részadatok alapján becsüli, ezért a „statisztikai ár” folyamatosan ingadozik – még fix díjszabás mellett is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lakossági gáz ára 2025: mennyibe kerül egy köbméter gáz?

1 m3 gáz ára 2025-ben, gáz jelleggörbe 2025: mennyibe kerül 1 m3 gáz rezsicsökkentett gáz fogyasztása esetén és mennyi egy köbméter gáz ára, ha a gáz piaci ára fizetendő?

A hétszeres tarifa bevezetése után például a fogyasztás visszaesett, így az átlagár hónapról hónapra csökkent. A logika érthető: ha senki sem venne a drágább gázból, a statisztikában is alacsonyabb ár jelenne meg.

A mostani drágulás oka ennek épp az ellenkezője: a háztartások több gázt fogyasztanak, így nagyobb arányban kerülnek a magasabb árkategóriába. A múlt heti inflációs adat után is erre következtetett a Portfolio, de az nem volt világos, hogy ezt a hidegebb idő, a nagyobb légkondi- és medencehasználat, vagy az energiatakarékosság enyhülése magyarázza-e.

A KSH válasza szerint: „A májusi lakossági fogyasztás – feltehetően az átlagosnál hidegebb időjárás miatt – közel a duplájára nőtt a 2024. májusi értékhez képest.”

Ez azért fontos, mert a júliusi inflációs adat a májusi fogyasztásra épül (12 hónapos mozgóátlaggal), mivel a KSH csak késve jut hozzá a pontos adatokhoz. Így a fogyasztási arányok változása közvetlenül befolyásolja a számított átlagárat.

A módszert érte már kritika, de a Portfolio álláspontja szerint a magyar megoldás a progresszív gázárképzés sajátosságai miatt nem rosszabb más országok gyakorlatánál. A legnagyobb gond inkább az, hogy a számítás pillanatában nincs pontos adat a KSH-nál – ahogy most is látszik, hiszen a júliusi inflációt a májusi fogyasztási minta határozta meg.

Idéntől az Eurostat előírja, hogy a KSH a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) számításánál nem módosíthatja havonta az olcsóbb és drágább gáz arányát. Ez a változtatás azonban csak az uniós statisztikát érinti, a hazai CPI-számítás módszertana marad a régi.