Bár december 31-én hatályba lépett az új választókerületi térkép, a módosítás nem oldotta meg az alapvető problémát.
Környezettudatosnak tartjuk magunkat, de vajon tényleg azok vagyunk? Az Európai Unió több mint 140 milliárd eurót költött környezetvédelemre tavaly, miközben a valódi változás gyakran a mindennapi döntéseinken múlik. A NAPICSÁRT friss adásában számokkal és chartokkal mutatjuk meg, hol tart most a zöld fordulat – Európában és nálunk.
A környezetvédelem kérdése a mindennapok része lett, mégis gyakran csak elvi síkon esik szó róla. Vajon valóban foglalkozunk vele, vagy inkább továbbállunk a parkban eldobott palack mellett? A társadalmi és politikai diskurzusban gyakran a kormányzati döntéshozók szerepét emeljük ki, miközben a fenntarthatósághoz vezető út a lakosság hétköznapi választásain is múlik. A NAPICSÁRT friss adása pontos képet ad arról, hogy az Európai Unió és Magyarország mennyit áldoz ténylegesen a környezetvédelemre – és hogy mit jelent ez a gyakorlatban.
2023-ban az Európai Unió országai összesen 142 milliárd eurót fordítottak környezetvédelemmel kapcsolatos kiadásokra, ami a GDP 0,8%-át tette ki. Magyarország e tekintetben az uniós átlaghoz igazodik: nálunk is főként hulladékgazdálkodásra, szennyvízkezelésre és környezetvédelmi szolgáltatásokra ment el az erre szánt keret. A NAPICSÁRT adása nemcsak azt mutatja meg, mire költ az ország, hanem azt is, hogy ezek a számok milyen tényleges környezeti hatással bírnak.
Az Eurostat adatai alapján jól látható, hogy az egyes tagállamok jelentős különbségeket mutatnak a környezetvédelembe történő befektetések terén. Míg Hollandia és Görögország a GDP-jük akár 1,5%-át is ilyen célokra fordítják, addig Finnország mindössze 0,2%-ot áldozott erre. 2023-ban összesen 67 milliárd eurónyi környezetvédelmi beruházás valósult meg az EU-ban – ezek legnagyobb részét magáncégek finanszírozták, míg az állami és önkormányzati szektor szerepe kisebb, de nem elhanyagolható.
Különösen beszédes adat a megújuló energiaforrások aránya az egyes országokban. Míg uniós szinten 24,6%-ra nőtt a megújulók részaránya az energiafogyasztásban – közel a kétszerese a 15 évvel ezelőttinek –, addig Magyarország 17%-os aránnyal az uniós átlag alatt maradt. A cél 2030-ra 42,5%, így a jelenlegi trendek alapján komoly lépésekre van szükség. A fenntarthatóság kérdése tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kihívás is, amelyben minden szintű döntésnek súlya van – legyen az brüsszeli, budapesti vagy éppen otthoni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Keresd a NAPICSÁRT friss adásait a Pénzcentrum YouTube-csatornáján!
Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A NAPICSÁRT hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.
-
Vállalat-finanszírozás fedezettel: hogyan javítja a kondíciókat a Start Garancia kezessége?
Limbach Attilát, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük,hogy miért érdemes ma egy vállalatnak kezességet kérnie és minek kell ehhez megfelelnie?
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







