Súlyos fordulat a magyar kriptopiacon: jönnek a büntetések, menekülnek a szolgáltatók

A július 2-án életbe lépett törvénymódosítás, amely a Büntető Törvénykönyvben kriminalizálta a kriptokereskedelmet, jelentős zavart okozott a hazai piacon. A jogszabályváltozás nemcsak a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat is büntetőjogi felelősséggel fenyegeti, ami különösen érzékenyen érintette azt a közel félmillió magyar ügyfelet, akik aktívan kereskednek kriptovalutákkal - írta a Telex. 

A piac szereplői szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) kommunikációja megnyugtató, ugyanakkor senki sem tud hivatalos garanciát adni arra, hogy a Btk. új rendelkezéseit nem fogják alkalmazni a területen. A bizonytalan jogi környezet miatt a szakértők többsége csak névtelenül volt hajlandó nyilatkozni a témában.

A kriptoszolgáltatók háromféle stratégiát követnek a kialakult helyzetben. Egyes nemzetközi szereplők, mint a Binance, a Coinbase és a Kraken, változatlanul folytatják tevékenységüket, arra hivatkozva, hogy rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, illetve hogy a részletszabályok még nem kerültek kidolgozásra. Más szolgáltatók, például a magyar CoinCash, korlátozásokat vezettek be: a meglévő ügyfeleiket kiszolgálják, de új regisztrációkat nem fogadnak.

A harmadik csoportba tartozó vállalatok, köztük a Revolut, teljesen felfüggesztették magyarországi kriptoszolgáltatásaikat.

A Revolut esete különösen érzékenyen érinti a magyar felhasználókat, mivel a fintech vállalat a ciprusi Revolut Digital Assets Europe Ltd. (RDAEL) leányvállalatán keresztül nyújtott kriptoszolgáltatásokat. A cég először csak az új regisztrációkat függesztette fel több európai országban, köztük Magyarországon is, hivatkozva az EU új kriptoeszköz-piaci szabályozására (MiCA). Július 7-től azonban a meglévő magyar ügyfelek kiszolgálását is leállította, így a felhasználók nem férhetnek hozzá kriptovagyonukhoz.

A Revolut közlése szerint a szolgáltatás akkor indulhat újra, amikor megkapják a MiCA-engedélyt, de ennek pontos időpontját nem tudják meghatározni. A helyzetet bonyolítja, hogy más európai országokban, ahol nincs hasonló büntetőjogi fenyegetés, a felügyeletek különbséget tesznek az új ügyfelek szerzése és a meglévők kiszolgálása között.

A szakértők attól tartanak, hogy a szigorú magyar szabályozás miatt az innovatív vállalkozások elhagyják az országot. Ironikus módon éppen akkor történik mindez, amikor a londoni Europe Fintech Awards versenyen a magyar CryptoSoft nyert a Web3 kategóriában, bizonyítva a hazai szakértelem nemzetközi elismertségét.

A szabályozói arbitrázs veszélye is fennáll: a cégek a kevésbé szigorú felügyelettel rendelkező EU-tagállamokba vagy akár az unión kívülre, például Hongkongba, Costa Ricára, Dubaiba vagy Szingapúrba telepíthetik tevékenységüket. Ez nemcsak gazdasági veszteséget jelent Magyarország számára, de a szabályozás eredeti célját is alááshatja.

A magyar kriptofelhasználók számára új lehetőségként jelent meg a piacon a Bitget, amely kifejezetten a Revolut által hátrahagyott űrt igyekszik betölteni. A Seychelles-szigeteken bejegyzett, távol-keleti hátterű tőzsde magyar nyelven is elérhetővé tette szolgáltatásait.

Az SZTFH hivatalos álláspontja szerint a törvénymódosításra az európai uniós pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt volt szükség. A hatóság hangsúlyozta, hogy a kriptoeszközök felügyeletét továbbra is az MNB látja el, míg az SZTFH az átváltást validáló szolgáltatók felügyeletét kapta feladatul. A törvényi szabályokat a végrehajtási rendelet kihirdetését követő 60. naptól kell alkalmazni, ami a hatóság szerint elegendő időt biztosít a piaci szereplőknek a felkészülésre.

Közben a Revolut igyekszik erősíteni pozícióját a magyar pénzügyi szektorban, és állítólag tárgyalásokat folytat a Magyar Bankszövetségbe való belépésről. Ez jelentős bevételt jelenthetne a szövetségnek, mivel a tagdíj a mérlegfőösszeg alapján kerül meghatározásra.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a kriptovaluták szabályozása összetett feladat, hiszen természetüknél fogva nehezen korlátozhatók. Ugyanakkor aggasztónak tartják, hogy az EU és különösen Magyarország olyan szabályozási környezetet teremt, amely elüldözheti az ágazat innovatív vállalatait és tehetségeit.

Mibe fektetnél?

Rekordösszegű kamatbevételek érkeztek a lakossághoz a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után, miközben a pénzintézetek intenzív versenybe kezdtek a felszabaduló megtakarításokért. A Debreceni Egyetemmel közös kutatásunk azt vizsgálja, hogyan döntenek a magyar háztartások ezekről a bevételekről, illetve milyen szempontokat mérlegelnek, vagy miként élnek a banki ajánlatokkal. 

Kutatásunk eredményei minden olyan befektetőnek irányadóak lehetnek, akik tudatosan szeretnék kezelni megtakarításaikat a következő időszakban. Köszönjük, ha szánsz néhány percet a kérdőív kitöltésére.