Kiderült, ezért van évek óta mélyrepülésben a magyar gazdaság: kijutunk valaha a csapdából?

A stagnálás és infláció kettős problémája a korábbi gazdasági modell kifulladásának jele. A foglalkoztatási ráta 2010 és 2021 között 55 százalékról 74 százalékra nőtt, de azóta stagnál, jelezve, hogy az extenzív növekedési modell elérte határait.

A kormány által alkalmazott, fogyasztókra és termelőkre időnként pénzt öntő gazdaságpolitika csak átmeneti sikert hozhat. A háztartások és cégek egy idő után nem azért nem költenek, mert jövedelmi korlátokba ütköznek, hanem mert nem bíznak a jövőben.

Magyarország a világgazdaság legnyitottabb országai közé tartozik, de az olcsó munkaerőre és állami támogatásokra épülő nemzetközi integráció nem emeli fel a hazai kis- és középvállalkozásokat. A multinacionális cégek helyi beszállítói kapcsolatai elégtelenek maradnak.

A stagflációból való kitöréshez három dolog szükséges egyszerre: kiszámítható gazdasági környezet, árstabilitás, valamint a vállalkozók és dolgozók hatékonyságának emelése.

Egy ország gazdasági teljesítményét alapvetően három tényező határozza meg: a rendelkezésre álló tőke, a munkaerő és az erőforrások felhasználásának hatékonysága. A tartós gazdasági fejlődéshez azonban csak a hatékonyság növelése képes hosszú távú növekedést biztosítani.

Ha a hatékony kapacitások hiánya miatt a nemzetgazdaság nem tud többet termelni, de a kormány folyamatosan állami forrásokból próbál a szavazók kedvében járni, az infláció bizonyosan nőni fog. Ez bizonytalanságot teremt, ami visszafogja a beruházásokat és a fogyasztást. A helyzetet tovább rontja a kormányzat által fenntartott bizonytalanság, az EU-támogatások korrupt és pazarló felhasználása, valamint az európai rekordmértékű áfakulcs.

A megoldás a makrogazdasági kínálat helyreállítására irányuló gazdaságpolitikai fordulat lenne, amely lehetővé tenné, hogy egyre több magyar vállalat egyenrangú partnerként vegyen részt a globális termelési láncokban.

Az árstabilitás elérése, az euró bevezetése, a kiszámítható adópolitika és szabályozások segítenék a tervezhetőséget, ami erősítené a jövőbe vetett bizalmat. A célzott képzések, az áfakulcs csökkentése és az adminisztrációs terhek enyhítése támogatnák a KKV-szektor hatékonyságjavulását.