Brutális drágulás a magyar boltokban, piacokon: meddig tartható ez, és mikor jön már a vége?

Kevéssel ugyan, de tovább emelkedett az infláció mértéke Magyarországon: mint ma a Pénzcentrum is megírta, a KSH adatközlése szerint februárban 5,7 százalékkal kerültek többe a termékek és a szolgáltatások, mint az előző év azonos időszakában.

Több igen komoly versenyző is volt a topdrágulók között: az élelmiszerek ára 7,1%-kal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9%-kal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4%-kal mérséklődött.

A durva inflációs adatok láttán Orbán Viktor miniszterelnök úgy döntött, hogy megkezdi az árak csökkentését szolgáló intézkedéscsomagot: kedden délelőtt bejelentette, hogy árrés-stopot hirdet a kormány a kereskedelemben. Ezt azt jelenti, hogy harminc meghatározott élelmiszer esetén a kereskedők árrése nem lehet nagyobb, mint tíz százalék. A teljes lista, amely termékekre ez vonatkozik, itt található meg:

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a tételes lista: ezekre a termékekre vonatkozik az új árrésstop a magyar boltokban

Harminc termékre vezeti be az árrés emelésének tilalmát a kormány, mutatjuk a listát, hogy melyekre fog ez vonatkozni.

Nagyon drágák a szolgáltatások

Nem lehet az infláció csökkenését várni, amikor a gazdaság szereplői folyamatosan árakat emelnek - erre a megállapításra jutottak az MBH Elemzési Centrumának munkatársai. Elemzésükben azt is írták, hogy leginkább a szolgáltatások drágulása lehet a luda azért, hogy nem tud megindulni a dezinflációs folyamat.

Január után újabb negatív meglepetés érkezett az inflációban februárban. Az infláció szerkezete kedvezőtlen, az élelmiszerárak és szolgáltatások éves szintű áremelkedése tovább gyorsult. A februári adatok megerősítik, hogy huzamosabb ideig magasan, a jegybanki célsávon kívül maradhat az infláció. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a januári, vártnál sokkal gyorsabb áremelkedést követően februárban a vártnál kevésbé lassult a havi drágulási ütem, elsősorban a szolgáltatások folytatódó, jelentős drágulása miatt. A gazdasági szereplők továbbra is markáns emeléseket visznek véghez, amit a béremelések költségei és a magasabb lakossági inflációs várakozások is hajtanak. Bár a bázishatás miatt a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint azt korábban vártuk. Várakozásunk szerint a hazai fizetőeszköz összességében vélhetően nem fog tovább gyengülni, ami azért a dezinflációt is támogathatja

- írják az MBH elemzői. Hozzáteszik, hogy ezzel vélhetően befellegzett annak a jóslatnak is, hogy a jegybank még az év vége előtt kamatot fog csökkenteni.

Az adatközlést követően még valószínűbbnek tűnik, hogy idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB – erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani (aminek a valószínűsége jelentősen nőtt az elmúlt hetekben). Ezen felül a kormány által a közelmúltban belengetett, árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedések minden bizonnyal bevezetésre kerülnek, már csak a pontos részletek lehetnek kérdésesek ebből a szempontból. A kiskereskedők árrésének korlátozása az első lépés, azonban az jó kérdés, hogy ennek milyen mértékű lehet az árcsökkentő hatása, illetve az is bizonytalan, hogy a teljes inflációs kosárra nézve a végső hatás mi lesz. A kiskereskedők árrése az elmúlt években érdemben csökkent, így fennáll a veszélye annak, hogy más termékeken igyekeznek az elveszett profitot megkeresni. A fogyasztói kereslet a béremelkedésnek, illetve a kormány adócsökkentő intézkedéseinek köszönhetően erős maradhat, ami növeli a vállalatok árazási erejét. Mindemellett az MNB az infláció gyorsulását látva minden bizonnyal nem fogja elsietni a kamatcsökkentéseket, ami a forint árfolyamát a januári elején látottakhoz képest jelentősen erősebb szinteken tarthatja

- írták az elemzésben.

Be is jöttek a kormányzati akciók

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője orákulumnak bizonyult: már reggeli elemzésében pontosan megjósolta, hogy a drágulás kormányzati akciókat hoz magával, ez pedig nem sokkal később meg is történt. Emellett ő is kiemelte a szolgáltatói szektor folyamatos drágulását.

A februári újabb magas inflációt egyértelműen az élelmiszerek további, vártnál jelentősebb drágulása okozta, ami akár újabb kormányzati akciókat is vonhat maga után. Nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó intenzív felfelé árazása, de ez többé-kevésbé kalkulálható volt. Ez utóbbi abból a szempontból is negatív, hogy pár hónapja még inkább a dezinflációs folyamat támogatását lehetett várni a szolgáltatási szektortól. Ehelyett újra a rossz irányba fordult a folyamat, ami kifejezetten kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall. Az újabb jelentősen negatív inflációs meglepetés az inflációs előrejelzések újbóli felfelé revízióját tehetik szükségessé

- írta Nyeste Orsolya.

Az energia nem húzta a drágulást

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy az ING máris fél százalékkal megemelte az inflációs várakozást az egész évre vonatkoztatva. Kitért emellett arra is, hogy a jegybank előtt nemigen van más út, mint a hiperfegyelmezett monetáris politika folytatása.

Az érzékelt infláció mellett a maginfláció 6,2 százalékra emelkedése is óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot. A most kialakuló helyzetben ugyanis egy elhamarkodott gazdaságélénkítő monetáris lépés csak tovább súlyosbíthatja az inflációs sokkot a forint leértékelődésén keresztül. Az inflációs helyzet tehát minden fronton romlik és ez jelentősen beszűkíti a monetáris politika mozgásterét. A februári inflációs mutató következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Míg a januári adat után az idei évre várt átlagos inflációt 5,1 százalékra emelte, a mai adat fényében immáron 5,6 százalékos a friss előrejelzés. Az év hátralévő részében pedig vélhetően 5,0-6,5 százalék között hullámzik majd a ráta. Ilyen inflációs kilátások mellett egyre nagyobb esély mutatkozik egy újabb komoly negatív meglepetésre a gazdasági teljesítményben-

- fogalmazott Virovácz Péter. Azt is írta, hogy szerencsére jó dolgokat is lehet találni az adatok között, és el is árulta, mire gondol.

Némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek is drágultak havi összevetésben, a jelentősebben erősödő forint ellenére. Kellemes meglepetésnek nevezhető ugyanakkor, hogy a háztartási energia alig járult hozzá az infláció felfutásához. Visszahúzták az inflációs rátát az üzemanyagok és a ruházkodási cikkek árváltozásai is. Ezzel szemben újabb sokkoló szolgáltatásinflációt láthatunk: januárhoz képest 1,2 százalékkal nőttek az árak ebben a szegmensben. Jelentősen drágultak az egyéb szolgáltatások, ahol megtalálható a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások díjváltozása. Komoly áremelkedést mutatnak az olyan munkaerőigényes szolgáltatások árai is, mint az egészségügyi vagy háztartási szolgáltatások. Itt vélhetően a minimálbéremelés áthárítása zajlik a fogyasztói árakba

- írta elemzésében az ING vezető elemzője.