Itt az újabb tiltás: alapvető dolog tűnik el az üzletekből, éttermekből

Az Európai Parlament április végén szavazta meg nagy többséggel a csomagolási hulladék csökkentését célzó új szabályokat, melyek részben bizonyos csomagolástípusok újrafelhasználásának és újrahasznosításának előmozdításával érnének el eredményeket. Az előírások célokat határoznak meg a csomagolás mennyiségének fokozatos csökkentésére (2030-ig 5%-kal, 2035-ig 10%-kal, 2040-ig pedig 15%-kal), és megkövetelik a kormányoktól, hogy különösen a műanyag csomagolási hulladék mennyiségének csökkentésére összpontosítsanak. Mindemellett az irányelv korlátozza a csak rendkívül nehezen és hosszú idő alatt lebomló úgynevezett "örök vegyszerek" jelenlétét is az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban.

Az új szabályok értelmében 2030 januárjától tilos lesz egyszerhasználatos műanyag csomagolásba csomagolni a feldolgozatlan friss gyümölcsöket és zöldségeket, a kávézókban és éttermekben felszolgált ételt és italt, valamint ízesítők, például szószok, tejszín vagy cukor egyes adagjait. Betiltják a miniatűr piperecikkek szállodai csomagolását is, a boltokban pedig a könnyű műanyagzacskókat.

Szintén 2030 január 1-jétől az EU-ban értékesített csomagolások zömének újrahasznosíthatónak kell lennie, és kategorizálni kell újrafeldolgozhatóságának mértéke szerint. A három liternél kisebb űrtartalmú, egyszerhasználatos műanyag és fém italcsomagolások 90%-át újrahasznosítás céljából össze kell gyűjteni, ugyanakkor ez a kötelezettség nem vonatkozik a borra, röviditalra, tejre és tejtermékekre.

Az új szabályok nem határoznak meg konkrét újrahasznosítási és újratöltési célokat az elvitelre vonatkozó élelmiszerek esetében sem, amit az Európai Környezetvédelmi Iroda Euractiv által megszólaltatott szakértője az eldobhatóság melletti lobbitevékenység eredményének tulajdonított.

2021-ben az egy főre jutó csomagolóanyag-hulladék mennyisége 188,7 kilogramm volt az EU-ban, 11 kilogrammal több, mint 2020-ban.

Környezetbarát tervezési szabályok

Szintén április végén az Európai Parlament elfogadta az új szabályokat is, amelyek a szándék szerint újrafelhasználhatóbbá, javíthatóbbá, fejleszthetőbbé és újrahasznosíthatóbbá teszik az EU-ban forgalmazott termékeket. Az ökodizájn szabályozás az Európai zöldmegállapodásnak is kulcsfontosságú eleme, és a körforgásos gazdaság csomag részét képezi, amelynek célja az, hogy jelentősen hatékonyabbá tegye az EU anyaghasználatát és -újrahasználatát. A szabályozási csomag hozzájárul az EU 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez, valamint a környezetszennyezés csökkentéséhez is.

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az anyagok alig 13%-át hasznosították újra vagy vezették vissza az európai gazdaságba.

Az új környezetbarát tervezési szabályok a hatályos 2009-es direktíva szövegét aktualizálják, amely kizárólag az energiával kapcsolatos termékekre vonatkozott, és amelynek hatására az érintett termékekhez fűződő éves energiafelhasználás 10%-kal csökkent.

A szöveg bevezeti a digitális termékútleveleket is, amelyek a teljesítményre, a nyomon követhetőségre és a megfelelőségi követelményekre vonatkozó információkat tartalmaznak. Az adatok online elérhetőek lesznek a fogyasztók számára annak érdekében, hogy segítsenek nekik megalapozottabb vásárlási döntéseket hozni.

A szabályozás értelmében a gazdasági szereplőknek minden évben nyilatkozniuk kell a leselejtezett, kidobott termékek mennyiségéről és megsemmisítésük okairól. A szabály alapján (két évvel a törvény hatályba lépése után) tilos lesz az eladatlan ruházati cikkek, ruházati kiegészítők és lábbelik megsemmisítése, a Bizottság pedig a jövőben újabb kategóriákkal egészítheti ki ezt a listát.

Az új környezetbarát tervezési szabályokról szóló, valamint a csomagolási hulladék csökkentését célzó szövegekre még vár a tagállami kormányok végső jóváhagyása ahhoz, hogy az uniós jog részévé váljanak.

Javításhoz való jog

A fenntartható, körforgásos gazdaság felé tett lényeges lépés az is, hogy az Európai Parlament április végén ratifikálta a javításhoz való jogról szóló irányelvet is. Az irányelv célja röviden az, hogy növelje a fogyasztók javítási szolgáltatásokhoz való hozzáférését a hulladék és egyéb környezetterhelés mennyiségének csökkentése érdekében. (Az irányelv szintén része az Európai zöldmegállapodásnak.)

Az irányelv igyekszik a javítást vonzóbb megoldássá tenni a fogyasztók szemében, mint a használt és meghibásodott termékek eldobása és új árucikkek vásárlása. A szabályozás egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a javítás menetét a fogyasztók számára, felvázolja a gyártói kötelezettségeket, és online platformot hoz létre, amely segít megtalálni a javítóműhelyeket és a felújított árukat értékesítő helyeket.

Az új jogszabály jobb hozzáférést biztosít a pótalkatrészekhez, 12 hónappal meghosszabbítja a garanciális időszakot a javítás választása esetén, de a garancián kívül is javítási kötelezettséget határoz meg. Ez több lehetőséget teremt a fogyasztó számára arra, hogy javítást kérjen olyan esetekben, amelyekre nem terjed ki a jótállás, a fogyasztók pedig bármelyik javítószolgáltatóhoz fordulhatnak, függetlenül attól, hogy kapcsolatban állnak-e a gyártóval.

Az Euractiv megjegyzi, hogy különösen a  technológiai cégeket gyakran éri bírálat javítási politikájuk miatt, ami állítólag megnehezíti a független javítóműhelyek piaci versenyét. Az Apple az irányelv elfogadása előtti héten jelentette be, hogy ősztől lehetővé teszi az ügyfelek és a javítási szolgáltatók számára, hogy használt Apple alkatrészeket használjanak bizonyos iPhone modellekhez.

Az irányelv tagállamok (Európai Tanács) általi elfogadását, illetve az EU hivatalos lapjában történő közzétételét követően az országoknak 2 évük lesz arra, hogy átültessék azt nemzeti jogukba.

Több újrahasznosítás, kevesebb hulladékexport

Az utolsó, formalitásnak tekinthető lépést is megtette az EU a 2006-os hulladékszállítási rendelet frissítéséhez, amelynek célja a nyersanyagok nagyobb mértékű uniós újrahasznosításának ösztönzése és az EU-n kívüli országokba irányuló hulladékexport csökkentése. Az Európai Tanács március végén szavazta meg egyhangúlag a felülvizsgált hulladékszállítási rendeletet, melynek értelmében az uniós országok közötti hulladékszállításhoz mind a feladó, mind a fogadó országok kormányainak engedélyére szükség lesz, míg a hulladék-újrahasznosítással kapcsolatos eljárások egyszerűsödnek és gyorsulnak.

Az új törvény szigorúbb korlátozásokat ír elő az uniós tagállamok számára a nem EU- és OECD-országokba történő hulladékexportra vonatkozóan. Ezek szerint hulladék csak akkor küldhető nem OECD-országokba, ha a fogadó ország megerősíti, hogy hajlandó átvenni a szállítmányokat, és garantálni tudja, hogy a hulladékot fenntartható és környezetbarát módon kezelik. Ezekben az országokban a hulladékgazdálkodási eljárásokat független ellenőrzésnek kell alávetni, és az Európai Bizottság ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint napjainkban az EU-ban mindössze a képzódó hulladék mintegy 46%-a kerül újrahasznosításra. Az Unió hulladékexportja pedig 75%-kal emelkedett 2004 óta. Az új szabályozás a várható kedvező környezet-, illetve klímavédelmi hatásokon túl mérsékelheti az EU nyersanyagimport-függőségét és akár másodlagosnyersanyag-exportőrré is teheti a közösséget.

Az új szabályok egyúttal tiltást vezetnek be a nem veszélyes műanyaghulladékok nem OECD-országokba irányuló exportjára vonatkozóan. A tilalom később egyes fogadó országok esetében megszüntethető, ha az illető kormány megerősíti szándékát és képes igazolni a Bizottságnak, hogy teljesíti a hulladékkezelési standardokat. Az EU-tagországok és az OECD-országok közötti műanyagszállítást a többi hulladéktípuséhoz hasonlóan kezelik, de a Bizottság alaposabban fogja vizsgálni ezeket a tevékenységeket.

A műanyaghulladék exportjára vonatkozó korlátozások kapcsán korábban az iparág erőteljes figyelmeztetést fogalmazott meg, a műanyagcsomagolás válogatása, gyűjtése és újrahasznosítása piacának a tiltás hatására bekövetkező összeomlását sem kizárva.

A szabályok igyekeznek kezelni az illegális hulladékszállítás problémáját is, amely becslések szerint a hulladékszállítás teljes volumenének mintegy 15-30%-át teszi ki. A rendelet támogatja a hulladékkereskedelem vizsgálatára irányuló nemzetközi fellépést, és egy olyan európai csoportot is létrehoz, amelynek a rendeletek betartatása és az együttműködés megerősítése a feladata.

A fentieken túl az Európai Parlament még márciusban első olvasatban elfogadta az élelmiszer- és textilpazarlás megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv javasolt felülvizsgálatával kapcsolatos álláspontját is. Ez esetben ugyanakkor a véglegesítés és jogerőre emelkedés még messzebb van, a tagállamoknak ugyanis a Tanácsban meg kell állapodniuk a szöveggel kapcsolatos álláspontjukról (általános megközelítésükről), majd ezt, illetve a júniusi európai parlamenti választásokat követően indulhatnak a háromoldalú egyeztetések a Parlament, a Tanács és a Bizottság között.