Dráma a Budapesti Értéktőzsdén: egymást túllicitálva estek a magyar papírok

Az EB szerdán elfogadott éves jelentése többször is kitér a szuverenitásvédelmi törvényre, kiemelve, hogy az aláássa a civil társadalom működését.

A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott.

Az új adatok szerint a MOL árfolyama a 2800 és a 2857 forint, a 30 napos mozgóátlag között mozoghat.

Gyengült a forint csütörtök reggel a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda estéhez képest.

A vízszennyezésnek, a vízhiánynak, az árvizeknek és a biológiai sokféleség csökkenésének a kezelése érdekében hosszú távú stratégiára van szükség.

Megfigyelhető, hogy a világ gazdaságilag fejlettebb részein az állam GDP-arányosan több adót szed be.

A magyar gazdaság 2024-ben 2,5 százalék körüli mértékben bővülhet a fogyasztásnak és a reálbér-növekedésének köszönhetően,

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 458,12 pontos, 0,62 százalékos csökkenéssel, 73 164,07 ponton zárt szerdán.

A napi bírság összege mindaddig emelkedik, amíg Magyarország nem hozza meg a szükséges törvényeket.

A tárca a kialakult helyzetre reagálva összehívta ellátásbiztonsági munkacsoportját.

Az euró hét órakor 390,28 forintra erősödött a kedd kora esti 389,93 forintról.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,75 százalékra csökkentette a hazai alapkamatot.