2023-ban sem szabadulunk a horrorinflációtól: súlyos helyzetben várja a válságot a magyar gazdaság

Romlottak az első félévben a hazai gazdasági kilátások, de de még így is kedvezőnek számítanak - hangzott el a Magyar Bakholding szerda reggeli sajtótájékoztatóján. Az árkorlátozások még így is valamennyire fékezik az immár 20,1 százalékos inflációt, tehát a reaáljövedelmek is emelkedhetnek, ez pedig a fogyasztás növekedését is magával hozza majd. Az elemzők nem látják indokoltnak, hogy rontsák a növekedési kilátásokra vonatkozó jóslataik rontását, az idei utolsó negyedév és a következő év első három hónapja között azonban technikai recesszióra számítanak. A GDP növekedését 5,3%-ra várják az elemzők.

Nincs vége a horrorinflációnak

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője úgy fogalmazott: a GDP növekedésre vonatkozó várakozás azért kedvezőbb volt korábban.

5,7-ről 5,3 százalékra csökkentettük az idei, 2,7%-ról 0,4-re pedig a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó várakozásainkat a második negyedév vártnál erősebb gazdasági teljesítménye miatt. Ennek fő okai az elhúzódó orosz-ukrán háború, az emiatt bekövetkező energiaválság és energiadrágulás, az emelkedő kamatszint és a rezsiemelés, valamint a súlyos aszálykárok

- fogalmazott Suppan Gergely elemzési vezető. Hozzátette, hogy a háború természetesen hatással van az inflációs kilátásokra, mert a teljes hatása még mindig nem jósolható meg nagy pontossággal. A forintgyengülés, átárazások, adóemelések és a lakosság energiaszámláinak növekedése miatt

az év utolsó hónapjaiban is velünk marad a magas infláció, sőt, még biztosan tovább is fog emelkedni.

Suppan Gergely szerint az idei év átlagos inflációja 14, míg 2023-é 13,6 százalékos lesz - ennek alapján tehát számíthatunk arra, hogy nem szűnik meg, csak kicsit lassul a brutális árdrágulás.

A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására az idei átlagos inflációs várakozást 14%-ra, a 2023-ra vonatkozót pedig 13,6-ra kellett emelnünk. Az infláció viszont ennél magasabba is lehet, amit az élelmiszerek tivábbi drágulása, illetve az energiaválság okoz leginkább. Az árkorlátozások fenntartása viszont így is jelentps kiskereskedelmi sokkot előzött meg, még akkor is, ha az árstopos termékek haszonkulcsát más termékekbe hárították át a kereskedők

- mondta a vezető makrogazdasági elemző.

Kérdésre válaszolva Suppan Gergely elmondta, hogy a szakértők számításai szerint ha meglesz a Magyarország és az EU között, akkor a forint árfolyama ismét bemehet 400 forint alá, de az árfolyamcsökkenés ebben az évben már valószínáleg nem történik meg. Hogy addig mi lesz, nehéz megjósolni: a dollár ereje most mindent agyonnyom, a régiónkban ráadásul szerepet játszik az energiaválság is, ami megnehezíti a forinterősödést.

A Pénzcentrum kérdésére az elemzők elmondták, hogy az árstopok valóban megfékezték az inflációt, de az áraknak világyzinten is csökkennie kell. Ha az árstopok nem lennének Magyarországon, akkor az infláció most 25 százalék körül lenne - mondta Suppan Gergely. Azt elismerte, hogy talán szerencsés lenne a piachoz igazítani az árstopos árakat, de a fékező hatása vitathatatlan.

Sok ember elveszítheti a munkáját

A Bankholding elemzői a háztartások pénzügyeiben, a munkaerőpiacon csak mérsékelt változásokra számítanak. Ennek oka, hogy egyes szektorokban a megugró energiaköltségek átmeneti leállásokhoz, a termelés visszaeséséhez vezethetnek, ez pedig elbocsátásokat okozhat. A kormány által életre hívott munkahelyvédelmi program az érintett szolgáltatói ágazatokban igyekszik ellensúlyozni. Emellett pozitív hatást hozhat a vállalkozások, az ipar szereplőinek megsegítésére létrehozott átvállalási program is.

Az év végén, illetve a jövő év elején az energiaválság negatív hatásai miatt növekedhet a munkanélkülési ráta, de az év közepétől megint csökkenés jön majd. Az idei évre 16,6 bruttó átlagbér-növekedést várnak az elemzők, a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékkal, illetve a hivatásos állománynak kifizetett hathavi extra illetménye miatt. A bérek növekedése megközelítheti a kétszámjegyű emelkedést.

Tartalékolni kell

Továbbra is érdemes a vállalkozásoknak az energiahatékonyságot javító, korszerűbb, innovációs beruházásokat megfontolni, ezekre szükség lehet ahhoz, hogy a folyamatos áremelkedésben ne vérezzenek el - ezt már Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Startégiai Elemzés Központjának vezetője mondta.

A jelenlegi, bizonytalan gazdasági környezet tudatos pénzügyi tervezést, válságtűrő forgatókönyvek készítését igényli. Ebben az esetben elég tartaléka lehet egy vállalkozásnak ahhoz, hogy az imént említett, középtávon várható fellendülés esetén sikeresen tudjon elindulni

- mondta az elemzési központ vezetője.