Jó hírt közölt a KSH vezetője: hét százalékos is lehet a GDP bővülés

A napilap pénteki számában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy az infláció egy olyan, a KSH által mért és publikált fajsúlyos adat, ami ismét középpontba került, leginkább azért, mert a korábbi várakozásokhoz képest jóval magasabb, Windisch László úgy válaszolt: valóban magas az infláció, a tavaly novemberi adat 7,4 százalékos áremelkedést mutatott, a hamarosan hivatalossá váló decemberi érték is ehhez közeli lehet.

Ez valóban magasabb, mint a jegybank által célzott három százalék. Látható, hogy minél gyorsabb a járvány okozta gazdasági válságból a kilábalás, annál inkább felüti a fejét az infláció. A balti országokban és Lengyelországban is nyolc-kilenc százalékos az infláció, az eurózóna összesített adata tavaly decemberben öt százalék volt - ismertette.

Az elnökhelyettes szerint érik olykor kritikák az infláció mérésének módszertanát. Kiemelte, hogy a KSH a nemzetközileg elfogadott sztenderdek alapján méri az inflációt. Az egységes módszertan alkalmazását az EU-tagállamoknak uniós rendelet írja elő. Az érzékelt és a valós infláció közt a legtöbbször van valamennyi eltérés, és szinte mindig az érzékelt infláció a magasabb. Ennek hátterében az áll, hogy az átlagostól eltérnek az egyéni, családi fogyasztási szokások. Egyéb, például pszichológiai okokkal is magyarázható a jelenség.

Mint mondta, a lakhatási költségek figyelembevétele szintén vissza-visszatérő kérdés az infláció mérésénél. Az európai harmonizált módszertan besorolása szerint a lakhatási költségek közé a ténylegesen kifizetett lakbérek, a lakás karbantartására fordított kiadások, valamint a rezsiköltségek, vagyis a víz, a gáz és a fűtés tartoznak. Ennek a csoportnak a teljes fogyasztói kosáron belüli súlya az Európai Unióban átlagosan 17 százalék, míg hazánkban tíz százalék. A különbséget túlnyomórészt a ténylegesen kifizetett lakbérekre fordított kiadások okozzák, amelynek súlya az EU-ban 6,5, míg nálunk 1,2 százalék. Ez abból adódik, hogy Magyarországon a családok mintegy kilencven százaléka saját tulajdonban lévő lakásban él. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban jóval elterjedtebb a piaci alapú lakásbérlés. Fontos, hogy mindenki megértse, az infláció a magyar háztartások átlagos fogyasztói szerkezetének árváltozását méri.

Szólt arról is, hogy a teljes 2021-es évre csak február közepén lesz hivatalos KSH-adat. Magyarország az uniós országokkal összevetve az elsők között lábalt ki a gazdasági válságból. Tavaly nyáron a gazdaság teljesítménye már elérte, azóta pedig már meg is haladta a járvány előtti kibocsátás szintjét. Az első háromnegyed év szépen alakult, hiszen 7,1 százalékkal haladta meg a GDP a 2020 első háromnegyed évének teljesítményét. Így az utolsó negyedévben elég lenne ötszázalékos bővülés ahhoz, hogy a teljes éves 6,5 százalékos értéket elérjük - közölte, hozzátéve: ez alapján, a magánvéleménye szerint, akár a hét százalékot is megközelítheti, elérheti a 2021-es éves GDP-bővülés.