Ez gyors volt: máris megvan a kereskedők trükkje a kormányzati árstop ellen

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy hat élelmiszerre árstopot vezetnek be, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől pedig azt is megtudhattuk a csütörtöki kormányinfón, hogy az október 15-ei árakhoz az online kasszák adatai alapján kell visszatérniük a kereskedőknek a kristálycukornál, a finomlisztnél, a napraforgó étolajnál, a sertéscombnál, a csirkemellnél és a 2,8 százalékos tejnél. Sőt, Gulyás szavai alapján a csirkefarhátnál is.

Vagyis nem egyenárak lesznek, így aztán a fogyasztók számára nehezen lesz tetten érhető az árbefagyasztás.

A 24.hu megkérdezte Raskó György agrárközgazdászt, hogy szerinte mit lehet várni az intézkedéstől. A szakértő szerint az akció látványos, de célját – ami a bejelentés alapján az élelmiszerárak letörése – biztosan nem éri el, hiszen olyan termékekről van szó, amelyek mind könnyedén helyettesíthetők.

Magyarán arra lehet számítani, hogy ha a sertéscomb árát vissza kell vinni az október 15-ei szintre, akkor a lapockát, a tarját és más sertéshúsokat fogják drágábban adni a kereskedők. Azt pedig, hogy olcsóbban tudják adni a combot, megoldhatják úgy, hogy vesznek olcsó fagyasztott importot.

Olcsón mindig lehet venni húst, rendszeresen vannak alkalmi kiárusítások Nyugat-Európában. Sőt, ha a nyugat-európai kereskedők hírét veszik, hogy Magyarországon olcsóbb sertéscombot kell árulni, ők maguk fognak jelentkezni, hogy nekik van eladó, ami megmaradt, és belefér az árba. A friss, előhűtött, jó minőségű sertéscombot pedig exportra vihetik, jobb áron – borítékolta Raskó György.

A csirkemellnél is van helyettesítő termék, például a comb – ha a mellet olcsón kell adni, akkor a többi csirkerésznél be lehet hozni az árat. Ahogy a sertéscomb, úgy az előhűtött, friss csirkemell jó része biztosan exportra megy februártól. Olyan áremelési kényszer van, hogy ha a termelők nem kapják meg itthon például a durván megdrágult tápok, takarmányok ellenértékét, akkor felhagyhatnak a termeléssel, de ez nem fog előfordulni, inkább kiviszik külföldre a friss húst, a hazai piac kiszolgálására pedig könnyen és gyorsan beszerezhető, mondjuk, az olcsó brazil fagyasztott csirkemell. És máris megfeleltek az árstopnak, anélkül, hogy a kereskedőnek vagy a termelőnek kára származna belőle – magyarázta az agrárközgazdász.

A tejnél szintén megléphető az, hogy a 2,8 százalékos tartja az árát, a többit meg valamennyivel drágábban adják. Tudni kell azonban, hogy a tejpiacon nem egyszerű átrendezni a megrendeléseket. Tejet termelni nagyon költséges, emiatt a termelők általában ötéves szerződéseket kötnek a szállításra, félévekre fixálva az árat, majd félévente kölcsönös megegyezés alapján módosítanak, figyelembe véve a keresletet és a kínálatot. A termelő továbbra is termel, a feldolgozó köteles azt átvenni. Az utóbbi azt megteheti, hogy nem csinál 2,8 százalékos tejet az átvettből, vagy eladja a 2,8 százalékosnak valót Olaszországba, ahol jó árat tud elérni, tejporból meg csinál a hazai piacra 2,8 százalékos tejet, olcsón, hogy megfeleljen az árstopnak.

Az étolaj ára már október 15-én is olyan brutálisan magas volt, hogy ahhoz képest nemigen emelkedett.

Vagyis a kiskereskedők komolyabb veszteség nélkül vissza tudják vinni az árat arra a szintre. A finomlisztnél is hasonló a helyzet, már tavaly ősszel is rendesen emelték az árat – az októberire visszaállítani nem jelenthet nagy gondot. Van számos más termék, amin a malom vissza tudja szedni, ha esetleg ebből vesztesége származik. Hosszú távon viszont okozhat problémát, hogy mind a búzára, mind a lisztre óriási exportkereslet van, nagyon magas a világpiaci ár – a malom egy pillanat alatt dönthet úgy, hogy exportra viszi a lisztet vagy a búzát, ha a hazai piacon nem kap megfelelő árat. A termelő pedig szintén megteheti, hogy ha a malom az árstopra hivatkozva nem akarja kifizetni neki a várt árat, akkor eladja Olaszországba a búzáját.

A kristálycukornál elképesztő árkülönbségek vannak – az import nagyon olcsó, a Magyarországon előállított, magasabb minőségű áru drágább. Az árstop hatása az lehet, hogy a drágább magyar cukrot leszedik a polcokról, az raktárba kerül, és helyette csak az olcsóbb import lesz kapható. Így a kereskedőt megint csak nem éri veszteség – a cukor évekig eláll, ki tudják várni a drágább és minőségibb magyar cukorral az árstop végét. A liszt és a napraforgóolaj is hosszú ideig készletezhető.

Azért úgy tűnik, a kormány is készül a kiskapuk bezárására. Gulyás Gergely a tej kapcsán azt mondta, csak a 2,8 százalékos UHT tehéntejre lesz érvényes az árstop, és a napokon belül megjelenő kormányrendelet azt is rögzíti majd, hogy ugyanannyi mennyiséget (és fajtát) kell kitenni az árstoppal érintett élelmiszerekből, mint októberben, így szerinte nem lehet majd trükközni.

A szakértőnek meggyőződése, hogy február elejére meglesznek azok a beszerzési források, ahonnan a kereskedők olcsóbban tudják behozni az árstoppal érintett termékeket, hogy megfeleljenek a kormány előírásának.