Óriási pénzeket öntött az állam sportba, vallásra: ennyivel költöttek többet a tervezettnél

A járvány nem meglepő módon alaposan feje tetejére állította az államháztartást (ebben benne van a kormány és az alá tartozó intézmények, az önálló pénzügyi alapok, a TB-alapok és az önkormányzatok is). Az állam szinte minden funkcióra többet költött a tervezettnél – a GDP zsugorodásával együtt így nőtt a GDP 80 százalékára az államadósság.

Százalékosan az egyéb gazdasági tevékenységek nevű funkcionális főcsoport kiadásai nőttek, 80 százalékkal, 1,1 ezer milliárd forint helyett 2 ezer milliárd forint volt a kiadás. Főcsoport szinten a második legnagyobb növekedés az egészségüggyel kapcsolatos kiadásoknál volt, a kiadások a terv másfélszeresére teljesültek.

A növekedés összegszerűen is itt volt a legnagyobb, a területre ezer milliárddal több ment. Ezen belül a közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások körébe sorolt kiadások nőttek a legnagyobbat. Sőt az alkategóriákon belül messze a legnagyobbat, a tervezett 48 milliárd helyett 586 milliárd forint kiadás jött össze, ez tizenkétszeres növekedés.

Harmadik helyre a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások nevű funkcionális főcsoport került. Ennek kiadási összege szintén másfélszeresére nőtt, összegszerűen a tervezett 1,1 ezer milliárd helyett 1,7 ezer milliárdot költött az állam. A tervezett 73 milliárd helyett 229 milliárd jutott hitéleti tevékenységekre, vagyis a tervezett összeg háromszorosa. Sportra 292 milliárd helyett 528 milliárd ment, vagyis a tervezett összeg közel duplája.