Mintegy 4000 milliárd forintos keret áll rendelkezésre jövőre a magyar gazdaság fejlesztésére.
Az MNB augusztusi inflációs alapmutatói lekövették a hivatalos inflációs adat, a fogyasztói árindex meglepő mértékű emelkedését. A júliusi csökkenés után újra emelkedett a keresletérzékeny termékek áremelkedési üteme, illetve június után újra 17 éves csúcsára szökött a ritkán változó árú termékek drágulása.
A jegybank értékelésében megállapítja, hogy az előző hónaphoz képest az infláció 0,3, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett, aminek a hátterében az üzemanyagok, az iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának emelkedése állt - írja a Portfolio.
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók – a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – enyhén emelkedtek az előző hónaphoz képest.
Az idei év első hónapjaiban a tavalyinál alacsonyabb, míg áprilistól – a gazdaság nyitásával párhuzamosan – magasabb átárazás valósult meg. Augusztusban a tavalyi évet meghaladó árdinamika elsősorban az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez kapcsolódott.
Ugyanakkor a piaci szolgáltatások inflációja nem változott az előző hónaphoz képest, ami arra utal, hogy a szolgáltató szektorban az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósult - írja az MNB. A jegybanki ábrában az is kiderül, hogy a piaci szolgáltatások inflációja még így is most volt a legmagasabb a legutóbbi öt év augusztusaival összevetve.
Rejtélyes ugrás a magyar gazdaságban: 30 százalékkal nőtt a gépimport – egyetlen cég állhat mögötte?
Egyszeri beszerzések vagy tartós trend áll a háttérben, és milyen hatása van a GDP-re? Fejlesztés, vagy pangás?
Újabb csúcsot döntött az európai gázár, és a java még hátravan: sokba kerülhet az idei fűtési szezon
Jelentősebb árcsökkenés egyelőre csak a fűtési szezon végén, a 2027. áprilisi szállítású kontraktusoknál rajzolódik ki.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







