Ők voltak a járvány nagy vesztesei: ez az intézkedés súlyosbította a helyzetüket

Mint emlékezetes, a kiskereskedelmi adót eredetileg a vészhelyzet idejére vezették be 2020. május 1-jén a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, azonban ez egy, a kormány által még az új adó hatályba lépése előtt benyújtott törvényjavaslat nyomán az érintett vállalkozások állandó közterhévé vált.

A kiskereskedelmi adó hatálya alá tartoznak mindazok a kereskedelmi egységek, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakosság számára hozzáférhetőek, azaz közforgalmú - mindenki számára hozzáférhető - értékesítést bonyolítanak.

A Moore Hungary és az Opten közös felmérésében azt vizsgálta, hogy vajon minden érintett ágazatban nőtt-e az oda tartozó társaságok árbevétele és/vagy eredménye, vagy a túl általánosan meghatározott tevékenységi kör miatt olyan társaságok is szerepelnek-e a kötelezettek között, amelyek valójában nemhogy haszonélvezői nem, de vesztesei voltak a járványhelyzetnek.

A 2019-es és 2020-as nettó árbevétel és adózás előtti eredmény adatok alapján jól látható, hogy a várakozásoknak megfelelően jelentősen nőtt a csomagküldő, internetes kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedők eredménye; az is látszik, hogy a járványhelyzet alatt otthon töltött több idő növelte többek között a sportszerek, barkácsoláshoz, kertrendezéshez szükséges eszközök (dísznövény, vetőmag, műtrágya, vasáru, festék, stb.) iránti keresletet; emellett az otthoni munkavégzés, online oktatás miatt jelentősen nőtt a számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelmi ágazatban működő társaságok árbevétele és eredménye is;

Ugyanakkor a ruházati és cipőkereskedők (bolti és piaci kereskedők) voltak a válsághelyzet egyik nagy vesztesei. Ők mind árbevételüket, mind eredményüket tekintve visszaestek. Hasonlóképpen, de kisebb mértékben csökkent a nem alapvető használati tárgyak (mint például bútor, óra, ékszer, illatszer) kereskedelmével foglalkozó társaságok árbevétele és eredménye is.

A gépjármű-, motorkerékpár-kereskedelem és -javítás ágazatba tartozó társaságok közül az egyéb gépjárműkereskedelem kategóriába tartozók mind árbevételüket, mind eredményüket tekintve visszaestek, ami várható következmény, hiszen a járványhelyzetben kevésbé élvezett prioritást a tehergépjárművek, buszok, nagyobb terepjáró járművek stb. vásárlása.

Meglepő módon azonban a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelemi ágazatban tevékenykedők eredménye átlagban úgy is növekedni tudott, hogy összesített árbevételük valamelyest csökkent a vizsgált időszakban. Ez annak lehet a következménye, hogy a járványhelyzet alatt nőtt a bizalmatlanság minden olyan közlekedési mód iránt, ahol többen utaznak egy légtérben, ez pedig megnövelte a keresletet az olcsón elérhető autók iránt.

A fenti felsorolás korántsem teljeskörű, ám a kiragadott példák is jól szemléltetik, hogy a valóban kiemelkedően teljesítő ágazatok mellett számos olyan terület is bekerült a kiskereskedelmi különadó kötelezetti körbe, ahol a Covid-19 okozta rendkívüli helyzet súlyosan érintette az adott társaságok működését.