24 °C Budapest
Happy soccer fans. Three friends watching a game at the pub.

Ezek a férfiak tudnak élni: ők isszák a legtöbb sört Magyarországon

2021. június 15. 10:33

Bár a borfogyasztásnak hazánkban tekintélyes hagyománya van, az utóbbi években sörből iszunk nagyobb mennyiséget, aminek következtében nő az import és a hazai nagyüzemi gyártás. Az itthoni kínálatot a reneszánszukat élő kisüzemi, kézműves termékeket gyártó sörfőzdék egészítik ki. A 15 éves és annál idősebb magyarok heti átlagos sörfogyasztása 2,6 liter volt 2019-ben - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglalója.

A hazai sörgyártás kezdetben háziipari, illetve céhes keretek között folyt, majd az egyre növekvő igényeket a 19. század első felétől kezdve nagyipari sörfőzdék elégítették ki. A hazai sörgyárak napjainkban is meghatározó szerepet töltenek be a termelésben: 2020-ban a sörgyártás kibocsátásának 97%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások állították elő, a kínálatot a reneszánszukat élő kisüzemi, kézműves termékeket gyártó sörfőzdék egészítik ki.

A sörgyártás a 2010-es évek első felében változatosan alakult, majd 2015 és 2019 között folyamatosan nőtt. 2020-ban azonban a kibocsátás (100,3 milliárd forint) volumene a 2010-es években nem tapasztalt mértékben, 13%-kal visszaesett. A nagymértékű csökkenést jelentős részben a Covid19-járvány miatti fogyasztáskiesés okozta. A korlátozások nyomán a tavaszi és a késő őszi hónapokban a vendéglátóegységek bezártak, vagy csak korlátozottan fogadhattak vendégeket, a sörgyárak és a sörfőzdék által támogatott kulturális és sportrendezvények, fesztiválok, város- és falunapok pedig többnyire elmaradtak. 2020-ban az élelmiszeripari kibocsátás 2,6%-át adta a sörgyártás.

A sörgyártás értékesítési szerkezetében jóval nagyobb a hazai piac szerepe, mint az élelmiszeriparban. 2010 és 2020 között a söripari vállalkozások éves árbevételének 94–96%-a belföldi eladásokból származott, miközben ez az arány az élelmiszeriparban jellemzően 59–69% között mozgott. A sörgyártás az elmúlt évtizedben az élelmiszeripar belföldi eladásainak évente mintegy 4–6%-át tette ki, exportrészesedése azonban az 1%-ot sem érte el. A sörgyártásban a feldolgozóipar számos területéhez hasonlóan alacsony a készletre termelés, így az eladások túlnyomó többségét kitevő belföldi értékesítés évenkénti volumene a termeléshez hasonlóan változott, a forgalom kis hányadát kitevő export viszont erőteljesen ingadozott.

A növekvő import hatására 2014-től nőtt a hazai sörkínálat

A magyarországi sörkínálatot alapvetően a hazai termelés biztosítja, aminek részesedése a felhasználásból a 2010-es évek végére csökkent, mivel egyre nagyobb mennyiségű külföldi sör jelent meg a hazai piacon, színesítve a kínálatot. Az import tíz év átlagában a fogyasztás 18%-át adta, 2019-ben azonban már majdnem 26%-át. Hazánk a sör külkereskedelmi forgalma alapján nettó importőr, a vizsgált időszakban évente átlagosan 2,4-szer nagyobb mennyiséget hoztunk be külföldről, mint amennyit exportáltunk. 2010 és 2019 között a kivitel a hazai sörtermelés 8,0%-át tette ki.

A sör az egyik legnépszerűbb alkoholtartalmú ital

2019-ben a 15 éves és annál idősebb magyarok egynegyede fogyasztott hetente legalább egyszer alkoholtartalmú italt, ez az arány alig tér el a 2014. évitől (24%). Leginkább a férfiakra jellemző, hogy legalább egy alkalommal a héten szeszes italt fogyasztanak: míg tíz férfi közül 4 ivott ilyen rendszerességgel alkoholt 2019-ben, addig a nők csupán 12%-áról mondható el ugyanez. A férfiak szinte minden alkoholfajtából közel ugyanannyit, a nők különösen sörből kevesebbet fogyasztottak 2019-ben egy átlagos héten, mint öt évvel azelőtt.

A sörfogyasztók többsége férfi, középfokú végzettséggel rendelkezik

A sör népszerűségét jelzi az is, hogy azok közül, akik 2019-ben legalább hetente egyszer fogyasztottak szeszes italt, 63%-uk ivott sört (is). A legalább heti egy alkalommal valamilyen sörkészítményt fogyasztók túlnyomó többsége férfi (86%). Az átlagos sörfogyasztó férfi 47 éves, középfokú végzettséggel rendelkezik (59%), hetente átlagosan 2,8 liter sört iszik.

A sörivó férfiak átlagéletkora szinte megegyezik a 15 éves és annál idősebb népesség jellemzőjével (46,3 év), a nőké némileg alacsonyabb annál (50,1 év). A legalább heti egyszer sört fogyasztó férfiak iskolai végzettsége az átlagnak megfelelően alakul, hiszen arányaiban közel ugyanannyian rendelkeznek középfokú végzettséggel, mint a 15 éves és annál idősebb férfiak (60%). A sörivó nők között viszont a 15 éves és annál idősebb nőkhöz képest (52%) felül vannak reprezentálva a középfokú végzettségűek.

A hétköznapi hajtás után szombaton fogy a legtöbb sör

A hétfőtől többnyire csütörtökig tartó mérsékelt sörfogyasztás a hétvégéhez közeledve pénteken némileg megemelkedik. A 2014. évi adatfelvételhez hasonlóan 2019-ben is szombaton volt a legmagasabb (6,6 deciliter), kedden a legalacsonyabb (2,4 deciliter) az elfogyasztott sörmennyiség. Bár a hetente legalább egyszer sört fogyasztók aránya a 15 éves és annál idősebbek körében 2014 és 2019 között 14%-ról 16%-ra emelkedett, egy átlagos héten mégis kevesebb sört iszunk, mint azelőtt.

Úgy tűnik, hogy a magyarokat a korábbiaknál mértéktartóbb sörfogyasztás jellemzi, ami vélhetően a növekvő sörárakkal, valamint a lakosság alkoholfogyasztási szokásainak kedvezőbbé, tudatosabbá válásával is összefüggésbe hozható.

A sörfogyasztási szokásaink korcsoportonként különböznek. A 45–59 és a 60–74 évesek (egyaránt 2,9 liter) fogyasztották átlagosan a legtöbb, a röviditalokat előnyben részesítő legfiatalabb és az elsősorban a bort választó legidősebb korcsoport tagjai pedig a legkevesebb (2,1 liter) sört hetente. A napi szintű fogyasztási adatokban a férfiak esetében a 15–29, valamint a 30–44 éveseknél mutatható ki a legnagyobb különbség. Az életkor előrehaladtával az egyes napokon megivott sör mennyisége kiegyenlítődik.

A nők körében az egyik legnagyobb sörivónak számító 45–59 éveseknél tér el leginkább egymástól a hét egyes napjain elfogyasztott átlagos sörmennyiség, a legkevésbé pedig az idősebb, legkisebb fogyasztású korcsoport tagjairól állapítható meg ugyanez. Érdekesség, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozó nőknél nem szombaton, hanem pénteken fogyott a legtöbb sör 2019-ben.

Azok, akik házastársukkal élnek, átlagosan több sört fogyasztanak hetente (2,8 liter), mint az élettársak (2,4 liter) és az egyedül élő személyek (2,6 liter).

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Ez részben a korösszetétellel is magyarázható, mivel előbbiek körében ugyanis jóval magasabb a legnagyobb sörfogyasztónak számító 45–74 év közöttiek aránya, mint utóbbiak esetében. A hetente elfogyasztott átlagos sörmennyiség a fiatalabb korösszetételű élettársak esetében volt a legalacsonyabb, aminél az egyedül élő személyeké is magasabb volt.

Az élettárssal élő nők kivételével párkapcsolattól és nemtől függetlenül a legtöbb sör szombaton fogyott. Bár a hetente elfogyasztott sör átlagos mennyisége az élettársak körében volt a legalacsonyabb, a napi átlagos sörfogyasztás tekintetében a férfiak közül az élettárssal élőknél találhatjuk a legkiugróbb értékeket: a napi átlagos fogyasztásuk 2,1 és 7,9 deciliter között mozgott egy átlagos héten.

A sörfogyasztási szokások az iskolai végzettséggel is összefüggésbe hozhatók. Az alacsonyabb iskolai végzettségű sörivók átlagos fogyasztása magasabb, az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezőké alacsonyabb. A hetente legalább egyszer sörivók közül azok, akik legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamát végezték el, vagy érettségivel nem záruló középfokú végzettségük volt, fogyasztották átlagosan a legtöbb (2,9, illetve 2,9 liter), a diplomások és az érettségizettek pedig a legkevesebb sört egy héten (2,6 és 2,3 liter). Bár a felsőfokú végzettségűek közül fogyasztottak arányaiban a legtöbben legalább heti rendszerességgel valamilyen alkoholtartalmú italt, mértékletesebb sör-, bor-, pezsgő- és rövidital-fogyasztás jellemezte őket, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket.

Iskolai végzettségtől függetlenül sörfogyasztás terén szintén a szombat emelkedik ki a férfiak és a nők körében is. A hét egyes napjait nézve az elfogyasztott sör mennyiségében a heti legtöbb sört fogyasztó férfiaknál a legfeljebb alapfokú (3,1–8,3 deciliter között ingadozott), a nőknél a felsőfokú végzettségűek között található a legnagyobb különbség (0,4–4,1 deciliter között alakult).

Mindegyik régióban – más vizsgált dimenziókhoz hasonlóan – a szombat számít a sörivás szempontjából a legnépszerűbb napnak, a legkevésbé preferált nap azonban eltérően alakul. Budapesten viszont a pénteki átlagos fogyasztás alig marad el a szombatitól.

2020-ban lassult a sör 2017 óta tartó áremelkedése

Az elmúlt évtizedet jellemző termelési, piaci tendenciák (kínálati oldal) és fogyasztási szokások (keresleti oldal) részben tükröződnek az árak alakulásában. 2020-ban a fogyasztási kiadások 2,6%-át képviselő sör éves fogyasztói átlagárának növekedése 2010 és 2014 között kisebb megszakításokkal mérséklődött, ezután 2 éven keresztül a sör ára lényegesen nem változott.

2017 és 2019 között az éves drágulás kissé felerősödött. Az áremelkedés mértéke 2020-ban elmaradt az előző évitől, többek között a járvány miatt megváltozott keresleti-kínálati viszonyok hatására. Összességében 2020-ban a sör ára átlagosan 25%-kal magasabb volt 2010-hez képest, az általános árszínvonalhoz hasonló mértékben változott. Ebben az időszakban a sör a bornál valamivel nagyobb, az égetett szeszes italoknál viszont jóval kisebb mértékben drágult.

2010 és 2020 között a hagyományos világos sörök ára nagyobb mértékben emelkedett, mint a minőségi söröké, így a köztük lévő árkülönbség szűkült. 2010-ben a palackozott világos söröket a minőségi söröknél átlagosan 27, 2020-ban már csak 15%-kal olcsóbban kínálták.

A sörfogyasztásnak hazánkban is kialakult a kultúrája. Az importnak és a hazai sörgyártásnak köszönhetően egyre több fajta hazai és külföldi sör közül választhatunk. Függetlenül attól, hogy hány évesek, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, és melyik régióban élnek, a munkával, tanulással, ügyintézéssel töltött hétköznapok után szombaton a pihenés mellett sokan sört fogyasztanak.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 3. kedd
Hermina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?