Durván megvágták a magyar foci támogatását: ennyi jut mostantól az NB I-es és NB II-es csapatoknak

Miután a közvetítési jogokra kiírt tender második fordulója eredménytelenül zárult, az MLSZ közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett korábbi partnerével, az MTVA-val, így végül sikerült megállapodniuk a mintegy tízéves együttműködés folytatásáról.

Az egyéves szerződés értelmében a közmédia 6 milliárd forintot fizet az OTP Bank Liga mérkőzéseinek közvetítési jogaiért. Ezt az összeget egészíti ki a Szerencsejáték Zrt. hozzájárulása, amely 6 milliárd forintot biztosít a marketing-, és további 3 milliárdot a fogadási jogokért.

A befolyó 15 milliárd forintból – a klubokkal történt egyeztetést követően – az élvonalbeli együttesek között 10,5 milliárdot, a másodosztályú egyesületek között pedig 3,63 milliárdot oszt szét a szövetség - írja az mlsz.hu.

Vági Márton, az MLSZ főtitkára korábban már jelezte, hogy a profi labdarúgásban némileg szűkülni fognak a központi források - hívja fel a figyelmet az Index. Mivel az elmúlt öt évben az élvonalbeli klubok szezononként összesen 12 milliárd forinton osztoztak, a most bejelentett 10,5 milliárd forintos keret mintegy tízszázalékos visszaesést jelent.

A főtitkár úgy véli, egy átlagosan 3,4 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó NB I-es klubnak képesnek kell lennie kezelni ezt a helyzetet, a kieső forrásokat pedig a játékoseladások növeléséből vagy a működési, nem szakmai kiadások lefaragásából pótolhatják.

Lényegesen érzékenyebben érinti a változás a jóval szerényebb költségvetésű NB II-es egyesületeket, amelyeknél a szövetségi források a büdzsé lényegesen nagyobb hányadát teszik ki.

Kisteleki István, a BVSC szakmai igazgatója korábban felhívta a figyelmet arra, hogy náluk az MLSZ-től érkező támogatás a különböző teljesítményalapú bónuszokkal a 400 millió forintot is elérhette, ami a klub éves költségvetésének a felét tette ki. A most megállapított keretösszeg alapján viszont a tizenhat másodosztályú csapat átlagosan már csak mintegy 225 millió forinttal kalkulálhat.

A pénzügyi keretek mellett az elnökség a hazai és a fiatal labdarúgók szerepeltetését ösztönző szabályrendszerről is döntött. Az NB II-ben a jövőben kizárólag magyar állampolgárságú játékosok szerepelhetnek a keretben, emellett egy U21-es és egy U20-as korú futballistának folyamatosan a pályán kell tartózkodnia.

Az élvonalban a célszámok nem változtak, ám az elszámolási rendszer rugalmasabb lett. A fő elvárás továbbra is az, hogy mérkőzésenként átlagosan öt hazai – köztük egy U21-es – játékos legyen a pályán. Ezt a mutatót úgy is teljesíteni lehet, ha meccsenként legalább négy hazai labdarúgó 90 percet, egy U21-es korosztályú fiatal pedig legalább 45 percet játszik.

Fontos korlátozás ugyanakkor, hogy egy találkozón legfeljebb hat hazai játékos és maximum 180 percnyi játékidő számolható el a fiatalok esetében. A szabályozás betartására komoly pénzügyi motiváció ösztönzi a klubokat, mivel a központi bevételekből megszerezhető támogatások 45 százaléka ehhez a mutatóhoz kapcsolódik.

Hazai játékosnak továbbra is a magyar állampolgársággal rendelkező labdarúgók minősülnek. Amennyiben azonban egy NB I-es labdarúgó ugyan magyar állampolgár, de a FIFA szabályzata alapján nem jogosult szerepelni a magyar válogatottban, a játékperceit ugyan beszámítják az előírt kvótába, de pénzügyi támogatás már nem jár utánuk az érintett klubnak.

Címlapfotó: Vasvári Tamás, MTI/MTVA