Továbbra is terjed a gyilkos kór: 80 országban regisztrálták, százezrek halnak bele évente

A malária még mindig 80 országban számít endémiásnak, ám ez jelentős javulás a 2000-es állapothoz képest, amikor még 108 országban volt jelen - mutatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján készített térképen a Statista. A csökkenés jól mutatja, hogy a globális beavatkozások működnek, és a betegség földrajzi kiterjedése folyamatosan szűkül. A számok mögött komoly eredmények állnak: 2000 óta mintegy 2,3 milliárd fertőzést és 14 millió halálesetet sikerült megelőzni és egyre több ország kerül közel ahhoz, hogy teljesen megszabaduljon a betegségtől, és a korábban súlyosan érintett régiókban is jelentős visszaesés látható.

A bizonyos szúnyogfajok által terjesztett malária kezelés nélkül azonban életveszélyes betegség. Enyhe tünetei közé sorolják a lázat, a hidegrázást és a fejfájást. Súlyosabb esetben zavartság, görcsrohamok és légzési nehézségek is felléphetnek. 2024-ben az egész világon 610 ezer esetben végződött halálesettel a fertőzés, azonban ez enyhén növekvő tendenciát mutat, csakúgy, mint a becsült esetek száma, ami világszinten 273 millióról 282 millióra emelkedett.

Etiópia (+2,9 millió eset), Madagaszkár (+1,9 millió) és Jemen (+378 000) együttesen a globális esetek növekedésének 58 százalékát tették ki. A 10 000-nél kevesebb esetet regisztráló országok száma 2000-ben 27-ről 2024-ben 46-ra nőtt, 37 országban kevesebb mint 1000 volt az esetszám, 26-nál pedig kevesebb mint 100 esetet regisztráltak.

Egyre több országban nincs többé malária

A maláriamentesség elérése ma már nem kivételes teljesítmény, hanem egyre több ország számára reális cél. 2025 elejére már 45 ország és egy terület kapta meg a hivatalos minősítést, miután legalább három egymást követő évben nem regisztráltak helyi fertőzést. Az utóbbi két év különösen eredményes volt, 2024-ben a Zöld-foki-szigetek és Egyiptom kapta meg a minősítést, míg 2025-ben Kelet-Timor, Suriname és Grúzia vált maláriamentes országgá. Több ország is célegyenesben van még, így 2026-ban további csatlakozó országokat várhatunk. Törökország például már benyújtotta kérelmét, és a jóváhagyásra vár. Szaúd-Arábia négy egymást követő évben nem regisztrált helyi esetet, míg Bhután három, Malajzia pedig hét éve maláriamentes, azonban egyelőre nem nyújtották be a hivatalos tanúsítási kérelmet.

Fontos megjegyezni, hogy Malajziában ugyan nincsenek maláriaesetek az emberre veszélyes Plasmodium fajból, a P. knowlesi előfordulását többször is jelentették, amely egy olyan zoonotikus (állatról emberre terjedő) parazita, amely alapvetően majmok között terjed, de szúnyogokon keresztül az emberre is átkerülhet.

Magyarországot 1964-ben nyilvánította a WHO maláriamentesnek, azonban az utazások miatt minden évben előfordul pár eset, amikor egy-egy magyart maláriával diagnosztizálnak.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint 2026-ban eddig 7 esetet jelentettek be. 2025-ben egész évben mindössze 19 magyar kapta el utazásai során a maláriát, 2024-ben 18-an, 2020-2023 között pedig a medián érték 16 fő volt.

Az afrikai régióban a legnagyobb az esetszám

Továbbra is a WHO afrikai régiójában a legmagasabb az esetszámok és a halálozások száma. A világszerte maláriában elhunytak 95 százaléka itt fordul elő. A finanszírozási hiányok és a gyógyszerrezisztencia növekvő veszélye továbbra is a további előrelépés fő akadályai ezen a területen.

2024-ben Afrikában 265 millió megbetegedést és 579 ezer halálesetet jelentettek. Az elhunytak 75 százaléka öt év alatti gyerek volt. A WHO szervezésében több millió öt év alatti gyermeket oltanak be malária ellen, vagy kapnak megelőző gyógyszereket a szúnyogszezonban, azonban sok helyen a kialakuló gyógyszerrezisztencia nagy problémát jelent.

A siker azonban lehetséges, még a nehéz területeken is: a Nagy-Mekong-régió bizonyítja, hogy a betegség felszámolása elérhető cél, hiszen itt az esetek száma közel 90 százalékkal csökkent az elmúlt években.

Ezek a malária elleni küzdelem legnagyobb kihívásai

A WHO 2025-ös éves maláriajelentése főként az antimalarikus gyógyszerekkel szembeni rezisztencia növekvő veszélyére hívja fel a figyelmet. Az artemizininszármazékokkal szembeni részleges rezisztenciát – amelyek a klórokin és a szulfadoxin-pirimetamin hatástalansága után a malária kezelésének alapját képezik – mára legalább 8 afrikai országban (többek között Eritreában, Ruandában és Ugandában) igazolták vagy gyanítják, és vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy az artemizininnel kombinált gyógyszerek hatékonysága is csökkenhet.

Kihívás még a rovarirtószer-rezisztencia is. A piretroidok (a szúnyoghálók fő vegyi összetevője) iránti rezisztencia széles körben elterjedt, az 53 jelentéstevő ország közül 48-ban igazolták. A pfhrp2 gén deléciói, amelyek a gyors diagnosztikai tesztek kudarcát okozhatják, terjednek, és jelenleg 46 endémiás országból jelentették őket. Egyre elterjedtebbek az invazív szúnyogfajok is. Az Anopheles stephensi, egy városi környezetben élő, rovarirtószer-rezisztens szúnyog elkezdett terjeszkedni Afrikában, ami új fenyegetést jelent a városokra. Az éghajlatváltozás, a háborús konfliktusok és a humanitárius válságok szintén elősegítik a malária újbóli terjedését és megzavarják az alapvető szolgáltatásokat.

Sokat segítenek az innovációk, új gyógyszerek és vakcinák

A kihívások ellenére az idei Malária Világnap alkalmából a WHO optimista üzenetet fogalmazott meg: a szervezet szerint reális esély van arra, hogy „a maláriát még a mi életünkben legyőzzük”. Ennek jegyében új globális kampányt is indítottak, amely a finanszírozás erősítésére, az innováció felgyorsítására és a közösségek bevonására helyezi a hangsúlyt.

A malária elleni harcban nagy segítséget jelentenek az új generációs szúnyoghálók. Ezek az eszközök ma már sokkal hatékonyabbak, és 2024-ben az Afrikába szállított hálók 84 százaléka korszerűbb, úgynevezett PBO vagy kettős hatóanyagú változat volt, szemben a 2019-es 10 százalékkal. A vakcinák megjelenése és elterjedése szintén áttörést hozott, jelenleg 25 országban bevezetés alatt állnak, és már több millió gyermeket védenek a fertőzéstől.

A szezonális, kémiai megelőző kezelések 54 millió gyermeket érnek el, miközben az egész éven át tartó prevenció is egyre szélesebb körben válik elérhetővé. A diagnosztika és a kezelés területén is javulás történt: egyre több fertőzést ismernek fel időben, és egyre több beteg jut hatékony gyógyszerhez.