Mi folyik a magyar patikákban? Ez a módosítás mindent megváltoztathat: vidéken is érezni a hatását

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, korábban NNK és OGYÉI) friss adatai szerint 2026. januárban 2243 közforgalmú gyógyszertár működik az országban. Tavaly ez a szám 2257 volt, 2024-ben pedig 2266, 2023-ban még 2280. A fiókgyógyszertára száma viszont emelkedik: 2024-ben 612 fiókpatika üzemelt, 2025. januárban már 647, idén év elején már 665. Ez a változás nem véletlen, másfél éve könnyítettek a gyógyszertárak szabályozásán, hogy a munkaerőhiány ne vezessen patikák bezárásához. Azonban nem feltétlenül váltotta be ez a változtatás a hozzá fűzött reményeket.

Még 2024. május 6-án lépett érvénybe a rendelet, miszerint a fiókgyógyszertárakban nem szükséges gyógyszerész fizikai jelenléte, a munkát távfelügyeletben is folytathatja, helyette szakasszisztens vezetheti a patikát. Ennek feltétele, hogy a gyógyszerész 15 percen belül elérhető legyen, és távközlési eszközökkel a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható, mind a gyógyszertár alkalmazottja, mind a beteg részére felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást ad. Akkor a szakértők úgy vélték, ez a változás rövid és középtávon megállíthatja a fiókgyógyszertárak számának csökkenését, és hosszú távon hozzájárulhatnak új fiókpatikák nyitásához, és így az gyógyszerek elérhetőségének javulásához.

A változás már az említett rendelet hatályba lépését követően két hónappal is érzékelhető volt, és múlt év elején egyértelműen egy növekedő trend látszott. A jelenlegi számok viszont nem növekvő trendet tükröznek, inkább mintha cserélődési folyamat zajlana: a közforgalmú patikák száma csökken, a fiók patikáké nő. Összességében 2026. januárban 3121 patika működött: közforgalmú, fiók-, kézi-, és intézeti gyógyszertárak lakossági ellátó egységei összesen. Ez 1 darab patikával több, mint 2025. januárban. 2024-ről 2025-re ugyan emelkedett 12-vel a patikák száma, de ez még fél százalékos növekedést sem jelentett. 

Ahogy arra már kitértünk: a közforgalmú gyógyszertárak, kézigyógyszertárak száma csökken, miközben a fiókgyógyszertárak száma növekszik, az intézeti gyógyszertárak száma pedig állandó. Így nem jelenthető ki, hogy több patika nyitott volna a szabályozás-változás következtében - viszont még mindig csak a rövidtávú változásokat láthatjuk így másfél év távlatából. Ráadásul a patikák fenntartásához nem csak szakképzett munkaerőre van szükség, hanem fizetőképes keresletre is - az pedig tudható, hogy a lakosság jóval kevesebbet költ gyógyszerre, csak a legszükségesebbeket veszik meg sokan, vagy még azokat a gyógyszereket sem. 

Ami pedig a megyei bontást illeti: a fővárosi patikák száma stagnál, ahogy sok megyében nem változik számszerűen a lakosságot kiszolgáló gyógyszertárak száma. Ha csökkenés mutatkozik, megyei szinten az is 1-3 patikabezárást jelent legfeljebb. Számottevő növekedés (5-8) Pest, Győr-Moson-Sopron és Nógrád területén látszik az utóbbi két év adatai alapján. Bár a grafikon ezt nem mutatja meg, sajnos jellemző az is, hogy vidéki, kevésbé forgalmas helyen bezár a gyógyszertár és a városokban pedig egyre többet találni.

Az egy patikára jutó lakosok megyei rátája pedig rámutat: attól, hogy a fővárosban van messze a legtöbb gyógyszertár, itt az egyik legmagasabb a kiszolgálandó lakosok száma is. Ez alapján Heves vármegyében jut a legkevesebb lakos 1-1 gyógyszertárra. 

Miben különbözik a közforgalmú patika a fiókgyógyszertártól?

A hivatalos meghatározás szerint a közforgalmú gyógyszertár olyan egészségügyi intézmény, ahol a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények kiadásán kívül magisztrális gyógyszerkészítő tevékenységet is folytatnak. Tehát például kevernek helyben krémet, cseppeket, készítenek tablettát.

A fiókgyógyszertár egy közforgalmú gyógyszertár telephelyeként működik, ezért gyógyszerforgalmazási köre korlátozott. Fiókgyógyszertár olyan településen működhet, ahol közforgalmú gyógyszertár nincs, vagyis jellemzően kisebb községekben. A legutóbbi rendeletmódosítás előtt fiókpatikát is úgy lehetett működtetni, ha a patikában mindig volt gyógyszerész is, nem csak asszisztens, szakasszisztens. 2024 óta azonban már gyógyszerész fizikai jelenléte nem szükséges, elég a távfelügyelet.

Ahogy számos szakmában, az egészségügyben és azon belül is a gyógyszerészet területén is állandó a munkaerőhiány, utánpótláshiány. Ez sok helyen megnehezíti, hogy gyógyszerészt találjanak a patikákba, a kistelepüléseken különösen. Erre a helyzetre jelenthet megoldást a fiókpatikai távfelügyelet, így a szakértők reményei szerint kisebb helyeken is megmaradhatnak a patikák, vagy nyithatnak új egységek. Ez azért lenne szerencsés, mert a munkaerőhiány legfőképpen vidéken lehetetleníti el a patikák működtetését. Csakhogy a munkaerőn túl egyre inkább hiányzik a fizetőképes kereslet is, mely hosszú távon szintén befolyásolja a vidéki patikák túlélését.

További fontos változások

Más fontos változások is zajlottak az elmúlt évben a patikák háza táján. 2025 szeptemberében hirdették ki az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 41/2025. (IX. 29.) BM rendeletet, mely módosított több olyan jogszabályt, amely a gyógyszertárak működését érinti. Ezek nagy része 2025. október 1-től már hatályos. 

• Az egyik módosítás, hogy - szemben a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett szabályozással - a jövőben ismét csak egy egység működhet fekvőbeteg-gyógyintézet telephelyenként, és a létesítés feltétele lett a legalább háromszáz ágy, vagy rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatónál legalább tíz féle járóbeteg-szakellátási forma biztosítása. Ez az intézeti - jellemzően kórházi - gyógyszertárakat érinti.
• Módosult a P4 jegyzékben szereplő pszichotróp hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek kiadhatósága az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet módosításával. Az orvos ezeket ezután kizárólag elektronikus vényen rendelheti (kivéve a "pro familia" eseteket).
• Az is változott, hogy ha a gyógyszer alkalmazási előírása a kiadásra az általános szabály szerinti három hónapnál rövidebb időtartamot határoz meg, akkor a kiadásra az alkalmazási előírás rendelkezéseinek megfelelően kerülhet sor. 
• A kiadási igazolások készítésére vonatkozó szabály is módosult: több elektronikus vény egyidejű kiváltása esetén biztosítottanként külön kiadási igazolásokat kell készíteni. Ez a módosítás 2025. november 28-án lépett hatályba.
• A fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjéről szóló 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet is módosult: a kiadási igazolás már nemcsak papíralapú lehet, a gyógyszer átvétele pedig a jogosult átvevő személyét igazoló azonosítóval is elismertethető. Amennyiben az EESZT nem elérhető, a gyógyszer a felírási igazolás alapján, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatását követően is kiadható, ebben az esetben papíralapú kiadási igazolás készítésével, az arra jogosult átvevő aláírásával és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány számának feltüntetésével.
• A gyógyászati segédeszközről szóló vények a kiállítástól számított 3 hónapig, a méltányossági kérelem alapján támogatott gyógyászati segédeszköz esetében kiállított első vény az engedély véglegessé válásától számított 3 hónapig, az engedély alapján kiállított minden további vény a kiállítástól számított 3 hónapig, de legkésőbb az engedély érvényességének lejártáig váltható be a korábban 90 napban meghatározott érvényességi idők helyett. Ezt a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet módosítása írta elő, mely 2025. december 28-án lépett hatályba.
•  A szakorvosi javaslat érvényessége a vizeletfelszívó és defekálási segédeszközökre - az eddigi 24 hónapban meghatározott maximális érvényességi időtartam helyett - a továbbiakban addig tart, amíg a rendelt eszköz funkcionális csoportja és felszívókapacitása megfelelő. Ha pedig más funkcionális csoportba tartozó vagy nagyobb felszívókapacitású eszköz szükséges, annak rendelésére új szakorvosi javaslat alapján kerülhet sor. Ez a módosítás 2025. november 1-től él. 

Az egyik legfontosabb tavalyi évi változás, hogy bizonyos esetben a gyógyszerész is írhat receptet a beteg számára.

A Magyar Közlöny 2025. évi 75. számában megjelent Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény lehetővé tette, hogy – elsősorban a krónikus betegek kényelme érdekében – bizonyos esetekben gyógyszerész vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló is írhasson fel társadalombiztosítási támogatással gyógyszert. Ennek érdekében több törvény (2005. évi XCV. törvény; 1997. évi LXXXIII. törvény; 2006. évi XCVIII. törvény) is módosításra került, melyek 2025. október 1-től hatályosak. Természetesen ez csak olyan gyógyszerek esetében történhet meg, amelyet korábban orvos már felírt a betegnek, és a vényírás indokolt.

A törvénymódosítás 2025. szeptember 1-től arra is felhatalmazza a kormányt,, hogy az EESZT csatlakozáshoz használt informatikai rendszerek műszaki bevizsgálására és engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

2026. január 1-től pedig az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása alapján az EESZT működtetője közfinanszírozott egészségügyi ellátásokhoz informatikai megoldásra épülő orvosi és gyógyszerészi döntéstámogatási rendszert biztosíthat. Ez lehetőséget biztosít az informatikai alapú központi orvosi és gyógyszerészi döntéstámogatási rendszerek alkalmazására az EESZT keretein belül. A kialakított szolgáltatás részére a közfinanszírozott szolgáltatók fel tudják tölteni a beteg lényeges adatait, képi leleteit, amelyet a szolgáltatás véleményez és döntéstámogatási javaslatot tesz hozzá. A minél pontosabb döntéstámogatás érdekében a véleményezéshez a beteg egyéb, az EESZT-ben rendelkezésre álló egészségügyi adatai is felhasználhatóak. A diagnózist természetesen ebben az esetben is a kezelőorvos állítja fel - írja a jogszabály.

Fontos, hogy a fenti változásokat cikkünkben tájékoztató jelleggel soroltuk fel, minden esetben, amennyiben az valakit közvetlenül érinthet, a vonatkozó jogszabályt érdemes elolvasni, értelmezni. A felsorolás továbbá nem terjed ki minden változásra az elmúlt évből, csak a fontosabbakra, informatív jelleggel.