Újabb brutális gyógyszerdrágulás jöhet a magyar patikákban: heteken belül itt a baj

Az Egyesült Államok és Izrael két héttel ezelőtti, Irán elleni támadásai, majd Teherán válaszcsapásai következtében a régió meghatározó légi csomópontjai – Dubaj, Abu-Dzabi és Doha – leálltak. Ezek a repülőterek korábban kulcsszerepet töltöttek be az Európát Ázsiával és Afrikával összekötő gyógyszerszállításban. Az Emirates, az Etihad és a DHL hálózatán keresztül ugyanis hőmérséklet-érzékeny készítmények milliói haladtak át rajtuk - írja a Reuters. 

A nyugati gyógyszergyártók folyamatosan átirányítják szállítmányaikat. A dzsiddai és rijádi repülőterekről szárazföldi úton juttatják el a készítményeket a célpiacokra, de Isztambul és Omán is felmerült alternatívaként. Wouter Dewulf, az antwerpeni Antwerp Management School professzora iparági adatokra hivatkozva közölte, hogy a globális légi áruforgalom több mint ötödét érintik a közel-keleti zavarok. Ez különösen nagy probléma, mivel a légi szállítmányozás a kritikus és életmentő gyógyszerek, valamint a vakcinák elsődleges célba juttatási módja.

A legnagyobb kockázatot a rövid szavatossági idejű, hűtést igénylő és rendkívül drága készítmények jelentik. Ide tartoznak a daganatellenes szerek, különösen a monoklonális antitestek – emelte ki Prashant Yadav, a Council on Foreign Relations globális egészségügyi kutatója. Ezekből a gyógyszerekből jellemzően háromhavi tartalék áll rendelkezésre. Egyes megrendelők azonban már jelezték, hogy négy-hat héten belül kifogyhatnak a készletekből, ha a helyzet nem javul. Az onkológiai szerek késedelmes szállítása súlyos következményekkel járhat. Előfordulhat, hogy a betegeknek elölről kell kezdeniük a terápiát, vagy jelentősen romolhat az állapotuk.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.