Nagyon súlyos veszély leselkedik a magyarokra karácsonykor: ezt rengetegen elrontják ilyenkor

Sokan karácsonykor félreteszik a mértékletességet, és jóval többet esznek a szokásosnál. De mi történik ilyenkor a testünkkel és az agyunkkal egy ilyen ünnepi lakoma során?

Az étel sokféle módon támogatja az agy működését, többek között a memóriát és a koncentrációt. A kiegyensúlyozott étrend a mentális egészségre is jótékonyan hat. Felmerül azonban a kérdés: milyen azonnali hatása van egy óriási lakomának az agyunkra?

Evés közben a szervezetben különféle jelek működnek együtt, amelyek azt üzenik az agynak, hogy jóllaktunk. Ilyenek például a bélből felszabaduló hormonok és azok a metabolitok, amelyek az élelmiszereket energiává bontják. Ezek a hormonok a hasnyálmirigynek is jelzést adnak, hogy bocsásson ki inzulint a vércukorszint szabályozására. Ezt az egész folyamatot jóllakottsági kaszkádnak nevezik.

Tony Goldstone, az Imperial College London klinikai docense és endokrinológus szakorvos elmondta, hogy ezek a jelek a bélrendszer különböző szakaszaiból érkeznek, és időben sem teljesen egyszerre hatnak. A bélből és a hasnyálmirigyből felszabaduló hormonok áradata, amely az agynak jelez, összefügghet az étkezés utáni álmossággal is. Aaron Hengist, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet posztdoktori kutatója szerint ennek pontos mechanizmusát azonban még nem értjük teljesen.

Sokáig úgy gondolták, hogy az étkezés utáni bágyadtság, az úgynevezett ételmámor főként annak köszönhető, hogy a vér az agytól a gyomor felé áramlik. A kutatások azonban azt mutatják, hogy egy nagy étkezés után valójában nem csökken számottevően az agy vérellátása.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rejtett veszély leselkedik a magyarokra karácsonykor, sokan nem is sejtik, mik a következmények

Egyszerű trükkökkel egészségesebb és olcsóbb is lehet a karácsonyi menü, a dietetikusok szerint a tudatosság az egyik kulcs.

A tanulmány arra utal, hogy egyetlen nagyobb kicsapongás kevésbé káros az anyagcserére, mint ahogyan azt sokan gondolnák. Fontos korlát ugyanakkor, hogy a vizsgálatot kizárólag fiatal, egészséges férfiakon végezték, így az eredmények nem általánosíthatók az egész népességre, különösen nem nőkre vagy túlsúlyos emberekre.

Bár egyetlen extrém pizzaevés valószínűleg nem okoz azonnali károkat, egyes kutatások azt mutatják, hogy már néhány órás vagy egy egész napos folyamatos lakmározás is megzavarhatja az anyagcserét. Ez megterhelheti a szervezetet, és közvetve az agy működésére is hatással lehet.

Goldstone szerint, amikor éhesek vagyunk, sok különböző tényező járul hozzá ahhoz, hogy enni akarjunk. A hangulatunk is megváltozhat, ingerlékennyé válhatunk, amit gyakran éhmérgességnek neveznek. Ilyenkor nagyobb eséllyel kívánjuk az energiadús ételeket. Goldstone arra is rámutat, hogy még nem teljesen világos, mi okozza pontosan az éhmérgességet. A jelenlegi kutatások azonban arra utalnak, hogy az éhség önmagában egy kellemetlen állapot, és az emberek részben azért esznek, hogy megszabaduljanak ettől az érzéstől.

Egy emberi vizsgálat azonban részletesen bemutatja, mi történik az agyban, amikor valaki rendszeresen túleszi magát magas cukor- és zsírtartalmú ételekkel. Bár ez a kísérlet öt napig tartott, eredményei kisebb mértékben rövidebb túlevési időszakokra is alkalmazhatók.

A kutatásban tizennyolc egészséges férfi vett részt, akik öt napon keresztül magas kalóriatartalmú étrendet követtek. A szokásos étrendjük mellé ultra-feldolgozott, zsíros és cukros nassolnivalókat kaptak, így naponta átlagosan 1200 kalóriával ettek többet. Tizenegy fős kontrollcsoportjuk közben nem változtatott a megszokott étrendjén.

Az eredmények azt mutatták, hogy a magas kalóriatartalmú étrend megváltoztatta, hogyan reagál az agy az inzulinra azokon a területeken, amelyek normálisan csökkentik a vizuális ételingerekre adott választ és szabályozzák a memóriafolyamatokat. Ha az agy inzulinrezisztenssé válik, kevésbé hatékonyan csökkenti az étvágyat és az ételfogyasztást, vagyis gyengülnek azok a jelek, amelyek azt közvetítik, hogy jóllaktunk, és ideje abbahagyni az evést.

Jól ismert, hogy a tartósan túlzott kalóriabevitel – különösen a sok cukrot és telített zsírt tartalmazó ételek rendszeres fogyasztása – hosszú távon árt az agynak. Bár az egyszeri nagy lakomák rövid távú hatásait kevesebb tanulmány vizsgálta, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy az agy számára önmagukban nem jelentenek komoly veszélyt.

Hengist szerint a kutatásai azt mutatják, hogy egy alkalmi kicsapongás jóval kevésbé káros, mint hinnénk, ezért nyugodtan élvezhetjük a karácsonyi vacsorát. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a sorozatos túlevés már komolyabban megterheli a szervezetet. Kullmann eredményei alapján akár már öt nap tartósan magas kalóriabevitel is elegendő lehet ahhoz, hogy észrevehető, tartósabb változásokat idézzen elő az agy működésében.