Veszélyesen változik az influenzavírus: ebben a szezonban kemény járvány vár ránk

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillance Központjának igazgatója szerint az őszi Covid-19 járvány hamarosan véget ér, ezért a védőoltási kampánnyal már elkésett az ország. "Bármilyen COVID-19 elleni oltási kampánnyal már elkésett hazánk. Korábban kellene elkezdeni a SARS-CoV-2 elleni védőoltási kampányt!" - fogalmazott Oroszi Beatrix.

Az epidemiológus elmondta, hogy a központ egész évben gyűjti az adatokat, így már augusztusban észlelték a SARS-CoV-2 terjedésének újbóli növekedését. Szeptemberben és októberben a felső légúti tünetekkel orvoshoz fordulók 30-40%-ánál mutatták ki ezt a vírust.

A 2024-25-ös járványszezon eddig két csúcsú volt az akut légúti megbetegedések tekintetében. Az első hullám augusztus végén kezdődött, és főként a Covid-19 okozta. Ebben az időszakban "körülbelül 5 héten keresztül a többlethalálozás is magasabb volt az év ezen szakaszában megszokotthoz képest. Körülbelül 5 héten keresztül 6-8%-os, szignifikáns többlet halálozást mértünk az idősek körében" - hangsúlyozta a szakember.

A második hullám 2025 elején indult, és ez már influenzajárvány volt. Oroszi Beatrix szerint három fő tényező találkozott: csökkent a védekezés (a 65 év felettiek körében az influenza elleni átoltottság mindössze 15%-os volt), kialakult az immunadósság ("az elmúlt években egyre több fogékony ember halmozódott fel a populációban"), valamint az influenzavírusok változása.

A szakember figyelmeztetett, hogy "ebben a szezonban is egy kemény influenzajárvány vár ránk", amely a megszokottnál korábban érkezhet. Az influenza A(H3N2) törzs nyári mutációja különösen aggasztó, mivel "a vírus képes lesz jobban kijátszani mind a vakcinákat, mind a korábbi fertőzéssel megszerzett immunitást."

Oroszi Beatrix hangsúlyozta: "Az influenza elleni védőoltás beadásának épp most van itt az ideje." A védőoltás csökkentheti a súlyos lefolyás kockázatát, különösen a veszélyeztetett csoportokban. Mind az influenza, mind a SARS-CoV-2 "akkor tud leginkább súlyos megbetegedést okozni, ha valaki idős, azaz 60 éven felüli, vagy krónikus alapbetegsége van, vagy mindkettő egyszerre."

Az igazgató rámutatott, hogy Magyarországon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy kockázati csoportba tartoznak. Például a férfiak kétharmada, a nők fele túlsúlyos vagy elhízott, ami önmagában is kockázati tényező. Emellett a magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel élők is veszélyeztetettek.

A szakember szerint "Magyarországon az emberek nem bíznak eléggé sem a védőoltásokban, sem a maszkban", ami hozzájárul a magasabb megbetegedési és halálozási arányokhoz. Nyugat-Európa számos országában kevésbé volt jelentős a SARS-CoV-2 járvány, amit a hatékonyabb védekezéssel magyaráz.

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium fejlesztései között említette a TÉR-EPI rendszert, amely a lakosság egészségi állapotáról nyújt részletes térképeket. "Erről szól a 21. századi precíziós népegészségügy" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a projekt 2026 februárjában lezárul, és fennáll a veszélye, hogy a megszerzett tudás és a kiépített kapacitások elvesznek.

Oroszi Beatrix aggodalmát fejezte ki, hogy "a népegészségügy, és azon belül a járványügy újra kispadra került Magyarországon", és "az emberek – köztük a döntéshozók is – nagyon rövid idő alatt elfelejtik a járványt, annak szomorú következményeit".

Az influenzával kapcsolatban kiemelte, hogy "az országos járványt mindig a gyermekek körében, iskolákban, óvodában zajló helyi járványok viszik előre", ezért "a gyermekek oltása jelentős egyéni és közösségi haszonnal járna". Magyarországon azonban még mindig kevés gyermek kapja meg az influenza elleni védőoltást.

A védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság a Covid megjelenése óta tovább nőtt. Bár Magyarországon még mindig többségben vannak azok, akik bíznak a védőoltásokban, "a Covid megjelenése óta csökkent azoknak az aránya, akik bíznak a védőoltásokban."

Az igazgató szerint "az oltásbizonytalanság ettől függetlenül növekszik. A kicsi, de hangos oltásellenes csoportok hálózatokba szerveződtek és a világjárvány idején professzionálisabbá váltak." Gyakran "sokszor abba a hibába esünk, hogy az oltásellenes aktivistákkal kommunikálunk, pedig ők még mindig csak egy hangos kisebbség", miközben a bizonytalanok és az érdektelenek felé kellene fordulni.

Oroszi Beatrix szerint "az a feladat, hogy ellenállóbbá tegyük az embereket az oltásellenes retorikával szemben, és az egészségügyi dolgozókat pedig megvédjük az őket ért támadásoktól." Véleménye szerint "hosszú távon csak úgy érhetünk el népegészségügyi eredményeket, ha a bizalom helyreáll" az egészségügyi és népegészségügyi intézményekben.