Szép csendben tombol a világban a legújabb pandémia: valamiért nem verik nagy dobra, de egyre többen kongatják a vészharangot

Az Egészségügyi Világszervezet több mint 100 országból származó adatai alapján az alapvető antibiotikumokkal szembeni növekvő ellenállás egyre nagyobb veszélyt jelent a globális egészségügyre.

A szervezet először közöl rezisztencia-előfordulási becsléseket 22 antibiotikumra vonatkozóan, amelyeket húgyúti, emésztőrendszeri, véráram-fertőzések és gonorrhea kezelésére használnak. A jelentés nyolc gyakori bakteriális kórokozót vizsgál, amelyek ezekhez a fertőzésekhez kapcsolódnak.

Az antibiotikum-rezisztencia kockázata világszerte eltérő. A WHO becslései szerint a legmagasabb a délkelet-ázsiai és a kelet-mediterrán régiókban, ahol a fertőzések harmada rezisztens. Az afrikai régióban minden ötödik fertőzés ellenálló. A rezisztencia gyakoribb és súlyosbodik azokon a helyeken, ahol az egészségügyi rendszerek nem rendelkeznek megfelelő kapacitással a bakteriális kórokozók diagnosztizálására vagy kezelésére.

A jelentés szerint a Gram-negatív baktériumok jelentik a legnagyobb veszélyt, különösen az E. coli és a K. pneumoniae, amelyek a véráramfertőzések vezető gyógyszerrezisztens kórokozói. Ezek a legsúlyosabb bakteriális fertőzések közé tartoznak, amelyek gyakran szepszishez, szervi elégtelenséghez és halálhoz vezetnek. Globálisan az E. coli több mint 40%-a és a K. pneumoniae több mint 55%-a már rezisztens a harmadik generációs cefalosporinokra, az elsődleges kezelési módszerre. Az afrikai régióban ez az arány meghaladja a 70%-ot.

Más életmentő antibiotikumok, köztük a karbapenemek és fluorokinolonok is veszítenek hatékonyságukból. A karbapenem-rezisztencia, amely egykor ritka volt, egyre gyakoribbá válik, szűkítve a kezelési lehetőségeket és kényszerítve az utolsó mentsvárként szolgáló antibiotikumok használatát, amelyek költségesek és gyakran elérhetetlenek az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Bár az országok részvétele a GLASS rendszerben négyszeresére nőtt 2016 óta, 2023-ban az országok 48%-a nem jelentett adatokat, és a jelentést tevő országok fele még mindig nem rendelkezett megbízható adatokat generáló rendszerekkel. A legnagyobb kihívásokkal szembesülő országok gyakran nem rendelkeznek megfelelő felügyeleti kapacitással helyzetük felmérésére.

A WHO felszólítja az országokat, hogy 2030-ig szolgáltassanak minőségi adatokat az antimikrobiális rezisztenciáról és felhasználásról a GLASS rendszerbe. Ehhez összehangolt fellépésre van szükség a felügyeleti adatok minőségének, földrajzi lefedettségének és megosztásának megerősítése érdekében, valamint a koordinált beavatkozások kiterjesztésére az egészségügyi ellátás minden szintjén.