Az egyik legdurvább magyar népbetegség ellen is véd a legelterjedtebb védőoltás

Egy 19 tanulmány adatait összesítő, a világ legnagyobb kardiológiai konferenciáján bemutatott kutatás szerint az övsömör elleni védőoltás 16 százalékkal csökkentheti a stroke és 18 százalékkal a szívinfarktus kockázatát.

Charles Williams, a tanulmány vezető szerzője és a GSK gyógyszeripari vállalat globális orvosigazgató-helyettese "biztatónak" nevezte az eredményeket, bár hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség az ok-okozati összefüggések tisztázásához. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban 40 másodpercenként történik szívinfarktus, és a stroke felelős minden huszadik halálesetért.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) ajánlása szerint minden 50 év feletti felnőttnek, valamint a 19 évesnél idősebb immunhiányos személyeknek két dózis Shingrix oltást kellene kapniuk. A megfelelően beadott vakcina több mint 90 százalékos hatékonysággal előzi meg az övsömört.

A kutatók még vizsgálják, pontosan hogyan védheti a szívet az övsömör elleni oltás. A kapcsolat valószínűleg a varicella-zoster vírushoz (VZV) köthető, amely mind a bárányhimlőt, mind az övsömört okozza. A bárányhimlő után a vírus az idegsejtekben lappangva marad, és az immunrendszer gyengülésével – időskorban vagy betegség esetén – övsömörként újra felszínre törhet.

Az övsömör nemcsak fájdalmas kiütéseket okoz, hanem károsíthatja a májat és a tüdőt, lázat, hidegrázást, fejfájást és fáradtságot is előidézhet, az esetek 10-15 százalékában pedig hónapokig tartó idegfájdalmat okoz. Emellett a szemet és a belső fület is érintheti, ami "maradandó látás- vagy hallásvesztéshez" vezethet.

A vírusfertőzés és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot két fő mechanizmus magyarázza. Az egyik a szisztémás gyulladás, amely akkor következik be, amikor a VZV-fertőzés károsítja az idegeket és gyengíti a keringési rendszert. Ez a gyulladás sértheti az erek belső falát, ami vérrögképződéshez és érelzáródáshoz vezethet, kiváltva a szívinfarktust és a stroke-ot.

Az övsömör emellett túlterhelést okoz az immunrendszerben, ami megzavarhatja a szervezet véralvadási folyamatait, növelve a trombózis, a szövetelhalás és az aneurizmák kockázatát.

A vakcina azáltal segíthet, hogy megszakítja "a gyulladásos és érrendszeri események láncolatát, ezáltal csökkentve a szív- és érrendszeri kockázatot" – magyarázza Dong Keon Yon, a szöuli Kyung Hee Egyetem Orvostudományi Karának fertőző betegségekre szakosodott szakértője.

Több nemzetközi tanulmány is megerősíti ezeket az eredményeket. Egy 2024-es kanadai kutatás kimutatta, hogy a stroke kockázata közel kétszeresére nő a fertőzést követő hónapban, és akár egy évig is jelentősen emelkedett marad. Egy 2025-ös amerikai kohorszvizsgálat szerint az övsömör elleni oltás nemcsak a szívinfarktus és a stroke kockázatát csökkenti, hanem a látást veszélyeztető szövődmények valószínűségét is.

Szöuli kutatók több mint 12 éven át követték a résztvevőket, és megállapították, hogy az övsömör ellen beoltott személyeknél körülbelül 26 százalékkal alacsonyabb volt a súlyos szív- és érrendszeri események – köztük a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség – kockázata.

Több tanulmány arra is utal, hogy az övsömör elleni oltás csökkentheti a demencia kockázatát is, mivel a vírus fertőzheti az agyban lévő idegsejteket és vérereket, az oltás pedig megakadályozhatja ezt a folyamatot.