Rettenetes, itt az ideje szembenézni a valósággal: sokan a veséjüket adják a megélhetésért

"Csak egy házat szerettem volna és kifizetni az adósságaimat - ezért döntöttem úgy, hogy eladom a vesémet" - mondja Zeya, egy mianmari mezőgazdasági munkás. A 2021-es katonai puccs után kirobbant polgárháború miatt az árak az egekbe szöktek, alig tudta eltartani fiatal családját és súlyos adósságokba keveredett.

Zeya, akinek a nevét megváltoztattuk személyazonossága védelmében, anyósa házában élt családjával egy faluban, néhány órára az ország legnagyobb városától, Yangontól. Hallott olyan helyiekről, akik eladták egyik veséjüket, és egészségesnek tűntek számára, így elkezdett érdeklődni a lehetőségek felől.

A BBC burmai szerkesztőségének nyolc olyan ember számolt be a környékről, akik Indiába utazva adták el veséjüket. Bár az emberi szervek adásvétele mindkét országban illegális, Zeya hamar talált egy "közvetítőt", aki megszervezte az orvosi vizsgálatokat, majd néhány héttel később közölte, hogy találtak egy potenciális fogadót - egy burmai nőt.

Indiában, ha az adományozó és a fogadó nem közeli rokonok, bizonyítaniuk kell, hogy az adományozás önzetlen indíttatású, és meg kell magyarázniuk kapcsolatukat. A közvetítő hamis családi dokumentumokat készített, amelyekben Zeya neve szerepelt a fogadó családfáján, mintha házasság révén távoli rokonok lennének.

A műtétért cserébe Zeya 7,5 millió mianmari kyatot kapott, ami az elmúlt években 1700-2700 dollár között mozgott. Az észak-indiai kórházban végzett műtét előtt egy bizottság előtt kellett megjelennie, ahol tolmácson keresztül kérdezték ki. A műtét után egy hetet töltött a kórházban, és a fájdalmon kívül nem tapasztalt komolyabb problémát.

Egy másik donor, Myo Win - szintén álnéven - hasonló történetet mesélt el. Ő is idegennek adta a veséjét, hamis rokoni kapcsolatot állítva, sőt, még egy álanyát is biztosított a közvetítő a telefonos ellenőrzéshez. Az összeg harmadát előre megkapta, ami miatt úgy érezte, nem léphet vissza.

A mianmari gazdaság összeomlása a puccs óta csak súlyosbította a helyzetet: 2023-ra a lakosság fele élt szegénységben az ENSZ Fejlesztési Programja szerint. A szervkereskedelem problémája egész Ázsiában jelen van, az illegális veseadományozást a szegénység hajtja olyan országokban, mint Nepál, Pakisztán, Indonézia és Banglades.

Az indiai hatóságok próbálnak fellépni a jelenség ellen. Tavaly júliusban hét embert tartóztattak le egy állítólagos vesekereskedő hálózat miatt, és az egészségügyi minisztérium fokozott ellenőrzésre szólította fel az államokat a külföldi transzplantációk esetében.

Zeya a műtét után néhány hónappal azt mondta, sikerült rendeznie adósságait és vett egy telket, de házat még nem tudott építeni rá. Hátfájdalmai vannak, de azt állítja, nem bánta meg döntését. Myo Win hat hónappal a műtét után arról számolt be, hogy bár kifizette adósságai nagy részét, munka és pénz nélkül maradt, és gyomorproblémái vannak. Ő már arra inti az embereket, hogy ne kövessék a példáját.