Gyerekekre is veszélyes gyulladásos betegség terjed itthon: gyógyíthatatlan, ezek a tünetei

Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, ami főként az egészségtelen életmódnak – a dohányzásnak, a rostszegény táplálkozásnak és a gyorséttermi ételeknek – köszönhető. A betegek közül minden ötödik gyermek – közölte a Semmelweis Egyetem.

A gyulladásos krónikus bélbetegségeknek (IBD) két csoportját különítjük el: a páciensek kicsit kevesebb mint fele a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Chron-betegségben szenved, többségük pedig fekélyes vastagbélgyulladással, úgynevezett colitis ulcerosa-val küzd. A mintegy 60 ezer magyar beteg 15-20 százaléka 18 éven aluli, és ritkán ugyan, de előfordulhat a betegség nagyon korai válfaja 6 éven aluli gyermekeknél is, ezt VEO-nak nevezzük

– mondta dr. Miheller Pál, az egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docense. Hozzátette, a gyulladásos bélbetegségeket jelenleg a gyógyíthatatlan krónikus betegségek között tarják számon, így az, hogy egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelentenek az orvostudomány és az egyén számára is. 

Ezzel párhuzamosan a betegség lefolyása is egyre agresszívebbé vált, míg korábban azt lehetett látni, hogy 50-60 éves kor között volt egy enyhébb lefolyással járó esetszám emelkedés, addig most egyre gyakoribb, hogy erőteljesebben jelentkezik a kór. 

A közlemény a betegség tüneteit is felsorolja, melyek közül kiemelte a jelzőtüneteket, melyek közül a legegyértelműbb a véres széklet. Ugyanakkor a Chron-betegek esetében rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik a betegség, amely kevésbé rémisztő tünet, így ők nem keresik fel rögtön az orvost, ezért gyakran késik a diagnózis. 

Az IBD az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentessé tehető, ugyanakkor a tünetmentesség kétélű fegyver, hiszen ez esetben nem elég, ha a betegségnek nincs tünete, a tünetmentesen zajló gyulladást kell meggyógyítani, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények. Éppen ezért a tünetmentes betegeknél kiemelt jelentőségük van a rendszeres kontrollvizsgálatoknak, mint például a labor, a székletvizsgálat, az ultrahang és akár az endoszkópia.

A terápia az IBD esetében gyógyszeres, gyakran szteroidos kezeléssel kezdődik, azonban dr. Miheller Pál leszögezi, hogy a szteroid semmiképp sem jelenthet tartós megoldást. Hosszú távon tovább kell lépni az úgynevezett immunszupresszáns gyógyszerekre, amelyek az immunrendszernek éppen azt a részét gyengítik, ami a szervezet ellen dolgozik. A szakember szerint ettől nem kell tartani, az érintettek nem lesznek más betegségekre sokkal esendőbbek, ám huzamos jóllétük érdekében ezek alkalmazása szükségessé válhat.

A terápia csúcsa a biológiai kezelés (élő szervezetek segítségével előállított fehérjékkel történő gyógykezelés), amit akkor alkalmazunk, ha az immunszupresszív terápia ellenére is gyakran fellángol a betegség. Ezt országos centrumokban – köztük a Semmelweis Egyetem – kaphatják meg a betegek, néhány szer esetében NEAK támogatással, illetve ritkán alkalmazott szerek esetén egyedi méltányossággal.