10-ből 1 magyar küzd cukorbetegséggel: ezek a szövődmények tehetik különösen nehézzé

A cukorbetegségnek két fő típusát különböztetjük meg: 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget. 1-es típusú diabétesznél a hasnyálmirigy nem képes az inzulin elválasztására, vagy a termelt inzulin mennyisége nem elegendő. 2-es típusú diabéteszről beszélünk, ha a szervezet ugyan elegendő inzulint termel, azonban nem képes azt jól felhasználni. Tíz érintettből kilenc ez utóbbi típusba tartozik, annak ellenére, hogy az esetek egy részében kialakulása odafigyeléssel, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres testmozgással megelőzhető lenne.

Hazánkban 2019-ben több mint 1,1 millió felnőtt, és több mint 5000 gyermek élt cukorbetegséggel, ez a szám pedig évről évre folyamatosan nő.

Akár mentális problémák is felléphetnek

A 2-es típusú diabétesz diagnosztizálása után nemcsak magának a cukorbetegségnek a kezelése jelent kihívást, hanem számos más velejáró egészségügyi kockázatra is fel kell készülni. Köztudott, hogy a cukorbetegséget a vércukorszint folyamatos ellenőrzésével és szabályozásával kezelik, a 2-es típusú cukorbetegséggel együtt jár azonban számos olyan egyéb egészségügyi probléma, amelyről sokan nem tudnak, ilyen például a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, azonban nem elhanyagolható a retinopátia – szemészeti problémák,  vagy nefropátia – veseproblémák, de a depresszió megjelenése sem ritka.

A szövődmények jelentkezése során nehezítő körülmény, hogy a cukorbetegséggel való összefüggésüket sokszor nem könnyű észrevenni. A cukorbetegség és a depresszió együtt körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő, mint ahányszor önmagukban. Sajnos, mindkét állapot kimenetelét rontja a másik. Bár a cukorbetegség pszichés terhe hozzájárulhat a depresszió kialakulásához, ez nem magyarázza meg teljesen a két állapot közötti kapcsolatot. Valószínűbbb magyarázat a két betegség együttes jelenlétére, hogy mindkét állapot kialakulásának indikátorai részben megegyeznek, ezek

• biológiai és viselkedési mechanizmusok, mint például a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely aktiválódása (hormonális változások az agyi területeken),
• gyulladás,
• alvászavar,
• inaktív életmód,
• helytelen táplálkozási szokások,
• valamint környezeti és kulturális kockázati tényezők is lehetnek (például adott népcsoport étkezési szokásai, elérhető étel alapanyagok).

Természetesen, nem minden cukorbetegséggel élő embernél alakul ki depresszió. Ha azonban mégis szükséges, mind a pszichológiai terápiák, mind az antidepresszánsok hatékonyak a depresszió tüneteinek kezelésében, de vegyes hatásuk lehet a glikémiás szabályozásra. Ezért nagyon fontos, hogy a beteg minden esetben konzultáljon ezelőorvosával, a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetekről is!

A cukorbetegség és a vele együtt fenálló depresszió kihívást jelentő és egyelőre még nem eléggé átfogóan ismert egészségügyi probléma. A depresszív tünetek a cukorbetegek akár egyharmadát is érinthetik, és nemcsak az életminőséget rontják, hanem tovább növelik a cukorbetegség önmenedzselésének nehézségeit is.

Cukorbetegség önmenedzselése? De hogyan?

Mint minden betegség esetében, diabétesznél is a prevenció kulcsfontosságú, hiszen amennyiben még a cukorbetegség előszobájában vagyunk, nagy esély van arra, hogy életmódváltással, a táplálkozási szokások megváltoztatásával, a rendszeres testmozgás beiktatásával a betegség elkerülhető legyen.

Az étrendet érdemes dietetikus segítségével összeállítani, de alapvetésként elmondható, hogy a fehér liszttel készült ételeket, a finomított szénhidrátokat, édességeket mindenképpen mellőzni kell. Fontos több magas rosttartalmú ételt, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani. Érdemes az étkezés rendszerességére is odafigyelni, inkább többször és kevesebbet enni.

Fontos, hogy a testsúly a magassághoz képest normál tartományban legyen, amelyet nem csak a táplálkozási szokások megváltoztatásával lehet elérni, hanem az életmódszerű, rendszeres testmozgással is. A hangsúly a rendszerességen van, ugyanis testmozgás közben az inzulinreceptorok érzékenység jelentősen megnő - azaz jobban tudják a vércukor szintjét szabályozni -, azonban ez a hatás csak 1-2 napig tart, így újabb testmozgásra van szükség, hogy a folyamatos jó hatást elérésére.

Sokféle mozgás hasznos lehet, akár napi fél óra, de rendszeres intenzív sétának is megvan a prevenciós hatása. Emellett a túrázás, biciklizés, tornázás, lépcsőzés vagy akár a táncolás is hasonló hatással van a szervezetünkre, több szempontból is: erősödik az immunrendszer, javul a vérkeringés és a szívműködés, kiegyensúlyozottabb, aktívabb és kevésbé fáradékony az, aki rendszeresen mozog. Ha átgondoljuk, hogy a hétköznapok során milyen alkalmakkor iktathatunk be egy kis testmozgást, máris tettünk valamit az egészségünk érdekében: lift helyett használjuk a lépcsőt, induljunk korábban az úticélhoz és gyalogoljunk le 1-2 megállót. Ez a hozzáállás nem kizárólag a cukorbetegség megelőzésében segíthet!

Azoknak, akik már cukorbetegségben szenvednek, különösen fontos odafigyelniük a testmozgásra és a táplálkozásra – amelyeknek a vércukorszint egyensúlyban tartásában van nagy szerepük - a betegség szövődményeinek lehetséges megelőzésére. A hosszú távon, fokozatosan kialakuló szövődmények közül a szív- és érrendszeri szövődmények kockázata (szívinfarktus, magas vérnyomás, stroke) a legfenyegetőbb, ugyanis a cukorbetegek fele ezen szövődmények következtében veszíti el életét4. A cukorbetegeknek érdemes az orvosuk részletes tanácsát kérni abban, hogy milyen mozgást, milyen intenzitás javasolt, és hogy az adott mozgást megelőzően és követően mire kell figyelni a táplálkozással kapcsolatban.