Bár már évek óta velünk van, és rohamosan fejlődik, a magyarok jelents része hallani sem akar az AI használatáról.

Napi közel fél kiló zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként. A magyarok ennél sokkal kevesebbet esznek, pedig ásványianyag-, vitamin- és rosttartalmuk miatt nemcsak a különböző szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében játszanak fontos szerepet, de még a várható élettartamot is növelhetik. Az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ szakértői összegyűjtötték, mire figyeljünk vásárláskor és hogyan tegyük a napi rutin részévé a zöldség- és gyümölcsfogyasztást.
„Ha sok répát eszel, hangosabban tudsz fütyülni” – mondták a szüleink abban a reményben, hogy ezzel majd több vitamint tukmálhatnak ránk. A több évtizedes gyakorlat nem bizonyult túl sikeresnek, a magyarok ugyanis nem járnak élen a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban. A lakosság legnagyobb része, 34 százaléka csak hetente 2-3 alkalommal fogyaszt zöldséget, és gyümölcsöt pedig csak 31 százalék eszik hetente 2-3 alkalommal. A megkérdezettek 40 százaléka havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre – derült ki az ötszáz szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából. A szakértők most összegyűjtötték, miért érdemes többet áldozni a vitamindús ételekre és mi az, amiből a legtöbbet fogyasszuk, ha fel akarjuk turbózni a szervezetünket.
Az egészséges életmód kialakításában már az is sokat számít, ha a napi étkezésünket kiegészítjük egy-egy extra adag zöldséggel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, tegyünk a szendvicsünkbe pár karika uborkát, paprikát vagy paradicsomot, ebéd és vacsora mellé pedig fogyasszunk salátát vagy savanyúságot. A sós rágcsát cseréljük le zöldségcsipszre, vagy mártogatóshoz szeljünk fel pár szelet uborkát, répát, szárzellert. Egy frissítő reggeli smoothie-t is kiegészíthetünk spenóttal, aminek rendszeres fogyasztásával a szervezet vastartalmát is feljebb tornázhatjuk. Smoothie formájában ráadásul könnyen vihetünk be egyszerre több gyümölcsöt és zöldséget.
A krumpli ugyan zöldségnek számít, keményítő- és szénhidráttartalma miatt még sincs egy ligában a paprikával vagy a paradicsommal. Ennek ellenére a magyarok körében ez az egyik sláger, a felmérés szerint a hazai zöldségfogyasztásban 43 százalékos részesedése van. Kis mennyiségben ugyan beleférhet az egészséges étrendbe, időnként érdemes helyettesíteni édesburgonyával, karfiollal vagy egyéb zöldségekkel. Ha mégsem tudunk elszakadni a krumplis ételektől, egy egyszerű krumplipürét vagy sültkrumplit is megbolondíthatunk további zöldségekkel, így izgalmasabb, változatosabb és nem utolsó sorban egészségesebb fogásokat kapunk.
Tovább élhetünk, ha rendszeresítjük
Ha zöldségfogyasztás, akkor a magyaroknál a krumpli mellett a lecsó alapösszevetői viszik a prímet: a paradicsom és a paprika örök sláger, de a vöröshagyma, a sárgarépa és a káposztafélék is népszerűek itthon. Ezekkel már nem tapogatózunk rossz helyen, főleg, ha rendszeresen be tudjuk építeni őket a diétánkba. Egy tavalyi kutatás 24 korábbi tanulmányt vizsgált meg, és arra jutott, hogy napi két darab gyümölcs- és három darab zöldség elfogyasztásával lehet a legalacsonyabb halálozási kockázatot elérni. A megfelelő mennyiségű zöldség-és gyümölcsfogyasztás pedig csökkentheti bizonyos rendellenességek, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, így érdemes rendszeresíteni a fogyasztásuk, ha egészségesen szeretnénk élni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hazait venni nemcsak a környezetvédelem miatt éri meg, a Szentes és környéki, illetve a Marokkóból importált étkezési paprika C-vitamin- vizsgálatából ugyanis kiderült, hogy a hazai paprikának magasabb a vitamintartalma. Ne csak arra figyeljünk tehát, hogy mennyi zöldséget eszünk, hanem arra is, hogy az honnan származik. A DélKerTÉSZ fogyasztói kutatása szerint egyébként a magyarok 52 százaléka hajlandó többet fizetni a hazai termékekért, és a többség szerint ezeknek az íze is jobb.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


