Tarol a korona-pánik: őrület, mennyit költenek gyógyszerre a magyar családok 2020-ban

A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és kb. ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül is kapható készítményekből is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Ennek oka feltehetően, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon. Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket - csepp, vitamin, gyógytea - a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre - mint pl. a talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík - közel harmaduk költ.

Egy átlagos hónapban egy személy összesen kb. 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől. Ennél valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot költenek például a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.

Rendkívüli kiadások: nem csak a műtétek drágák

Minden ötödik magyar emberre igaz a Cofidis kutatása alapján, hogy az elmúlt 2 évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása - saját maga vagy a szűkebb családja számára -, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét. Ezek a költések leggyakrabban (38%) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgymint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra).

Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51%) ez 50.000 forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20.000 forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos "rendkívüli" kiadás 142.000 forintra is rúghat.

Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák. Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia. Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15%) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10%). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, ill. három vagy annál több "zsebből" fedezi a kezeléshez szükséges összeget.

A fogorvos a legnépszerűbb magándoki

A magyarok ~40 százaléka szokott legalább évente - ezen belül felük (18%) évente többször is - igénybe venni valamilyen magán-egészségügyi ellátást. Magánúton leggyakrabban (24%) fogorvoshoz jár a lakosság, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is (5-13%). Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48%) és a felsőfokú végzettségűek (63%) járnak, ezen utóbbi csoport kb. negyede legalább félévente megy.

Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20.000 forintot fizetett ki magánrendeléseken. A pénztárcának jobban fájó költések miatt azonban a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76.000 Ft volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40.000 Ft-ot költöttek.

Nem igazán rakunk félre: nem félünk egy esetleges betegségtől?

Az előre tervezés, az öngondoskodás mértékét mutatja, hogy mennyire tájékozott a lakosság az egészségügyi célú finanszírozási módokkal kapcsolatban. A magyarok közül tízből kilencen hallottak már az életbiztosításokról (és baleset- és betegségbiztosításról), kétharmaduk pedig legalább valamennyire ismeri is ezt a pénzügyi terméket.

A túlnyomó többség (82-86%) hallott már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak felük véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem hallott még róluk. Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már (69%), de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire (37%).

Az egészséghitel a legkevésbé ismert alternatíva, amelyről a többség (61%) még nem is hallott, és a felmérésben résztvevők csak kevesebb mint ötöde mondja magáról, hogy valamelyest ismeri (19%). Az elmúlt 2 évben nagyobb összegű orvosi ellátást finanszírozó lakosok tájékozottabbak: az egészségügyi célú pénzügyi termékek ismertsége valamivel magasabb (6-10 százalékponttal) körükben.