Itt az IMF, EKB friss előrejelzése: eddig maradhat a gazdaság lélegeztetőgépen

Pár hónapja csupán, hogy lecsapott Európára az új koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkhatás. Jelenleg még nem tudni milyen hosszú lesz ez a válság, annyit azonban már látni lehet, hogy mennyire súlyos hatást is fog gyakorolni a gazdaságok minden szintjére. Ezzel kapcsolatban több kritika is érte az elmúlt időszakban az európai vezetőket, miszerint nem kellő mértékben reagáltak az aktuális gazdasági visszaesésre. A Pénzcentrumnál most utána jártunk, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Központi Banknak. Nézzük is meg, hogyan vélekedik a jelenlegi intézkedésekről az IMF.

Az IMF 3 fő különbséget nevezett meg az aktuális és korábbi válságok között:

• Jóval összetettebb: hiszen egyszerre érinti az egészségünket és a gazdaságot is, amivel jelentősen megváltoztatta az életvitelünket.
• Kevésbé kiszámítható: mivel mindenkit felkészületlenül ért a helyzet, így folyamatosan tanuljuk kezelni a vírust magát, a hatékony távolságtartást és a gazdasági sokkhatás is.
• Globális: sem a világjárványoknak, sem a gazdasági hatásaik szempontjából nem számítanak az országhatárok.

Részben ezek miatt gondolja úgy az IMF, hogy a gazdasági teljesítmény visszaesése nagyobb mértékű lehet, mint a nagy gazdasági világválság idejénben, majdnem 100 éve.

Hogy látja az IMF az aktuális válságot?

Súlyos időkben súlyos lépések kellenek - kezdte Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója. A világ kormányai mindenütt példanélküli intézkedéseket vezettek be a világjárvány elleni küzdelemben, hogy megvédjék az állampolgáraik életét, társadalmaikat és a gazdaságot. Összesen mintegy 8000 milliárd dollárnyi intézkedés, és néhány esetben korlátlan likviditás biztosítása lett bevezetve a központi bankok által.

A Nemzetközi Valutaalap is egy jelentős 1000 milliárd dolláros hitelcsomagot bocsájtott 189 tagországa rendelkezésére, ez az összeg egyébként a négyszerese a 2008-as pénzügyi válsághoz mérten. Ennek fő oka az, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt a hasonlóan gyors válaszlépések bizonyulnak hasznosnak - fűzte hozzá az IMF vezérigazgatója.

Elmélyülhet a válság?

Fontos, hogy figyelemmel kövessük a vírus és a válság tejedését, hogy ott tudjunk segíteni, ahol a legnagyobb szükség lesz rá. Mivel elég gyors és sikeres válaszokat adtunk a kezdeti szakaszban ahhoz, hogy elekrüljük a jelentős gazdasági károkat, a továbbiakban az elnyúló recesszió visszaszorítása lesz a cél. 

- emelte ki Kristalina Georgieva. Ezekből az országokból rekord mennyiségű, 100 milliárd dollár értékű nemzetközi tőke áramlot ki a koronavírus-járvány felbukkanása óta. Mind a nyersanyagtermelésre fókuszáló, mind pedig a turizmusra épülő országok jelentős bevétel kiesést tapasztalhatnak.

A legszegényebb tagországoknak van szüksége a legtöbb pénzügyi támogatásra. A járvány okozta gazdasági sokkhatás java még előttünk van, így további országoknak lesz szüksége hathatós pénzügyi segélyekre - véli az IMF. A támogatások főként az egészségügyet, becsődölő vállalkozásokat és munkájukat elveszítő embereket célozzák.

Készülhetünk a fellendülésre?

Hogy megalapozhassunk egy erős felépülést, a megoldásainknak alkalmazkodni kell a változó valóságunkhoz. Jobban meg kell értsük mire is van szükségünk az előttünk álló kihívások kezelésével kapcsolatban, így fokozatosan újraindíthatjuk a gazdaság működését - mondta Georgieva.

A kiemelkedően kulcsfontosságú kérdések:

• Meddig kell fenntartani a mentőintézkedéseket, és hogyan vezessük majd ki őket, ha eljött az ideje.
• Felkészülni a magasabb munkanélküliségre és a hosszabban elhúzódó alacsony kamatok biztosítására.
• A pénzügyi stabilitás biztosítása.
• Ahol szükséges, további szektorális támogatások és kedvezményes kölcsönök bevezetése.
• Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a hosszú távú változásokról sem, amelyekre közös választ kell adnia az országoknak:
  
• Úgymint a kereskedelem újraindítása.
• A már bizonyítottan hasznos fintech és egyéb digitális fejelsztések szélesebb körben való terjesztése.
• Illetőleg a klímaváltozásról sem szabad elfeledkeznünk, erre a területre könnyen átirányíthatóak a későbbiekben a stimulusok, hogy egy környezetbarátabb gazdaságot építhessünk.

Továbbá a koronavírus-járvány utáni világban nem vehetjük majd a társadalmi kohéziót alapvetésnek, és további erőfeszítéseket kell tenni a társadalmi egyenlőségek vonatkozásában - emelte ki az IMF vezérigazgatója. A legtöbb országnak arra is komolyan kell majd koncentrálnia, hogy új lehetőségeket biztosítson a szegényebb rétegeinek.

Ezek a feladatok azonban a válság hosszabb távú kezelése során lesznek majd fontosak, addig is még sok következtetést kell levonni az elmúlt hetek és hónapok tanulságaiból. Többek között ezekről a tanulságokról is beszélt Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alenöke

Hogy látja az EKB az aktuális válságot?

A nagymértékű bizonytalanság miatt, mi is több tervet készítettünk és értékeltünk ki rövid időn belül - kezdte Luis de Guinos, az EKB alelnöke. Fontos azonban az is, hogy a java még hátra van. A gazdasági sokkhatás a második negyedévben fog csak igazán megmutatkozni a számokban, ami akár 20 százalékos recessziót is jelenthet a megelőző negyedévhez képest. Reményeink szerint azonban ez csak egy ideiglenes visszaesés lesz - jegyezte meg az EKB alelnöke.

A meghatározó szempont ebben az esetben a korlátozások időtartama, - folytatta Luis de Guindos - ugyanis minél tovább húzódnak a lezárások, annál mélyebb sebet ejthet a sokkhatás is a gazdaságokon. Reményeink szerint az elkövetkező hónapokban lazítani lehet majd a korlátozó intézkedéseken, ezzel is csökkentve a káros gazdasági hatásokat, és megkezdődhet a felépülés időszaka. Ugyanakkor kifejezetten nehéz lesz 2021-ben behozni az idei veszteségeket - tette hozzá Luis de Guindos.

Elképzelhető egy második hullám?

Európa meg van mentve?

Már ránézésre megmondhatjuk, hogy az Európai Központi Bank mentőcsomagja tekintélyes méretű. Mindezek mellett ott vannak még a fiskális politikai lazítások, és az euróövezet döntései is.

- mondta az alelnök.

Fontos tudatában lennünk annak, hogy a magánszférában számottevő mértékben fognak csökkeni a bevételek, és ezeket a réseket a közszférának kell befoltoznia. Meg kell próbálnunk életben tartani a vállalkozásokat addig, amíg ez az időszak le nem zárul. Így hát a tanácsom az lenne: tartsák "lélegeztetőgépen" a gazdaságot addig, amíg hátra nem hagyjuk a világjárvány okozta gazdasági sokkhatást - fejezte be az EKB alelnöke.