Durván kövérek a magyarok: pénztárcájuk bánja

Az elmúlt negyven évben Magyarországon drasztikusan nőtt az elhízás gyakorisága. Ehhez nagymértékben hozzájárult a mozgásszegény életmód, valamint a megnövekedett szénhidrát- és kalóriabevitel- hangzott el a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) kongresszusán.

A férfiak esetében 63 százalék, a nőknél 61 százalék az elhízottak aránya, az OECD-országokkal összehasonlítva Magyarországé volt a 3. legrosszabb hely egy 2014-es kimutatás szerint.

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója kiemelte, az elhízás az egész testre károsan hat, a testtömegindex (BMI) növekedésével a kísérő betegségek - például a magas vérnyomás, a cukorbetegség - kockázata is növekszik. Kiemelte, hogy 10 százalékos testsúlycsökkenéssel 30-50 százalékos vércukorszint-csökkenés érhető el, de 50 százalékkal csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.

Az elhízáshoz nagyban hozzájárul a mozgáshiányos életmód, az ülőmunka, a megnövekedett szénhidrátbevitel és az ételadagok növekedése. Az elhízás egy krónikus betegség, kezelése élethosszig tart, és ha a kezelés elmarad, a páciens visszahízik.

A túlzott sófogyasztás is ludas

Több tanulmány is kimutatta, hogy a magasabb sóbevitelnek köze lehet az elhízáshoz. A szakemberek szerint minden egyes - az ajánlott értéknél magasabb - gramm só 23 százalékkal növeli az elhízás esélyét. Egy kutatás szerint magasabb volt a hasi elhízás aránya azoknak a 4-7, illetve 8-12 év közötti gyerekek körében, akik több sót fogyasztottak.

Az eredmények alapján a kutatásban vizsgált gyerekek 70 százaléka a napi ajánlott 4-5 grammos mennyiségnél több sót, átlagban 6 grammot fogyasztott. A napi sóbevitel nagy része az olyan mindennapi élelmiszerekből származik, mint a kenyér, a sajt, a sonka és a kolbász. A só fogyasztásának csökkentése nemcsak az elhízás, hanem a jövőbeli krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás és a szívbetegségek megelőzésében is fontos szerepet játszhat.

Mit kellene ennünk?

Naponta kétszer-háromszor kellene valamilyen zöldség- és gyümölcsfélét ennünk. Zöldségfélék közül a brokkoli, kelbimbó, káposzta, karfiol, retek, vagy spenót, míg gyümölcsfélék közül az alma, sárgabarack, banán, sárgadinnye, grapefruit, kiwi, és gránátalma különösen ajánlott.

A gabonaféleségek (bab, csicseriborsó, hajdina, rizs, quinoa, gabonapehely, tészta, lehetőleg teljes kiőrlésű kenyér) szintén fontosak, ezekből is napi többszöri fogyasztás ajánlott.

Ezen felül napi 1,5-2 liter víz, és a rendszeres testmozgás sokat segíthet az elhízás megelőzésében.

Nem feltétlenül drágább az egészséges

Egy átlagos 4 fős magyar család az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság legutóbbi adatai szerint évente hozzávetőlegesen 541,7 kiló zöldséget-gyümölcsöt fogyaszt. Ez naponta közel 1,5 kilót jelent családonként, ami 371 forint/kilós átlagárral számolva napi 550 forintot, évente pedig 200 970 forintot tesz ki. Egy fő esetében 137 forintra jön ki a napi mennyiség. Ehhez képest egy főre számítva

• egy gyorséttermi menü körülbelül 700 - 1500 forint

• egy csomag chips körülbelül 300 - 500 forint

• egy tábla csokoládé körülbelül 270 - 500 forint

• egy csomag gumicukor körülbelül 160 - 300 forint

• egy üveg üdítő 250 - 350 forint.

Mit hozna egy esetleges áfacsökkentés?

Ha a kormány éppúgy 5 százalékra csökkentené a zöldségek, gyümölcsök áfatartalmát, mint tette azt korábban a sertéshúsnál, illetve az újlakásoknál is, az akár a fogyasztói árak 17,32 százalékos mérséklődését is jelenthetné. Az esetleges árcsökkenés már 1 kg zöldség-gyümölcs esetén is kézzelfogható lenne, de éves viszonylatban a leginkább számottevő. A fent említett mennyiségeknél maradva egy átlagos 4 fős magyar család évente megközelítőleg 34 665 forintot is megspórolhatna ezzel a lépéssel.