Itt a kormány legújabb nyugdíjötlete: Te is szavazhatsz!

Az Európai Bizottság nemrég publikálta a foglalkoztatás növelését középpontba helyező gazdaságösztönző stratégiáját. Ebben egyebek mellett arra szólítja fel a tagállamokat, hogy garantáljanak egy megfelelő és fenntartható mértékű minimálbér-szintet a szegénység elleni küzdelem érdekében. Az a tény ugyanis, hogy valakinek van munkája, még nem jelent garanciát a szegénység ellen. A bizottság szerint az európai foglalkoztatottak több mint 8 százaléka nem kap elegendő bért.

Magyarországon legutoljára 2010-ben tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az egy főre eső létminimum adatot, amit 64 ezer forintban határozott meg. Két évvel ezelőtt a lakosság 37 százaléka, azaz 3,7 millió ember élt a létminimum alatt. Az idei bruttó 93 ezer forintos minimálbérből egy egyedülálló dolgozónak nettóban mindössze 60 915 forint marad a zsebében.

Ugyanakkor a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a vállalatok jelentős része nem tudta kigazdálkodni az idei drasztikus minimálbér-emelés, valamint az azzal együtt járó elvárt béremelés költségét. Az első három hónapban átlagosan 25 ezerrel csökkent a versenyszférában alkalmazásban állók száma. Emellett 30 ezer egyéni vállalkozó húzta le a rolót, és nagyjából ugyanennyien szüneteltetik a vállalkozásukat.

Úgy tűnik, a kormány is kezdi felismerni, hogy a magas minimálbér hátráltathatja a foglalkoztatást. Legalábbis erre lehet következtetni Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár által az InfoRádió Aréna című műsorában elmondottakból, miszerint nagymértékben segíthetné a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását, ha - mint több uniós tagállamban - Magyarországon is csak bizonyos ledolgozott idő után kapnák meg a munkavállalók a teljes minimálbért.

KATTINTS! Csökkenthetik a pályakezdők minimálbérét

Idén február-április közötti időszakban 15 ezer fővel 496 ezerre nőtt a regisztrált munkanélküliek száma a 15-74 éves korosztályban. A munkanélküliségi ráta így 11,5 százalékot tett ki, ami 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőtti mértéket. A 15-24 éves korosztály 27,3 százaléka volt munkanélküli, ami 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkavállalás szempontjából legjobb korban lévő, 25-54 év közöttiek munkanélküliségi rátája egy év alatt lényegében nem változott, 10,7 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden tizedik ember állást keres.

A munkanélküliek 45,7 százaléka egy éve vagy annál régebb óta nem talál állást. A munkanélküliség átlagos időtartama megközelítette a másfél évet. Ilyen foglalkoztatási mutatók mellett erősen megfontolandó, hogy össz gazdasági szinten megéri-e a nyugdíjas korúak foglalkoztatásának támogatása adó- és járulékmentességgel.

Kutatások azt igazolják, hogy a kormányzati intézkedés a kisebbség érdekeit szolgálná. A Randstad humánerőforrás-szolgáltató cég tavaly nyáron készített Workmonitor című felmérése szerint a magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár elérése után, ha emelnék a fizetését. A megkérdezett 2430 magyar munkavállalónak mindössze a 30 százaléka dolgozna tovább, ha 5 százalékos fizetésemelést kapna. Ráadásul a kérdés a nyugdíj melletti munkavégzésre irányult, nem pedig arra, hogy a válaszadók a nyugdíj helyett dolgoznának-e.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly november végén levélben ígérte meg a nyugdíjasoknak, hogy 2012-re garantálni tudja a kormány a nyugdíjak értékállóságát. Idén összességében 4,7 százalékkal magasabbak a nyugdíjak, mint tavaly a januári 4,2 százalékos növekedés, valamint a tavaly novemberi 0,5 százalékos nyugdíjemelést eredményező kiegészítés révén. Ezzel szemben a januári nyugdíjas infláció 5,6 százalékos volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva, majd februárban 6, márciusban 5,5, áprilisban pedig 5,4 százalékos volt ez az érték. Jól látható, hogy az első négy hónapban jelentősen csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. A vártnál magasabb inflációban jelentős szerepe van a lakhatási kiadások és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének. A nyugdíjas fogyasztói kosárban 53 százalékos az aránya az élelmiszereknek, gyógyszereknek, valamint a lakhatással kapcsolatos kiadásoknak, míg a teljes lakosságra vetített kosárban mindössze 41 százalékot tesznek ki. A Fidesz választási programjában az volt az egyetlen konkrét ígéret a nyugdíjasok számára, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) március közepén közzétett országjelentésében azt javasolta, hogy Magyarországnak meg kellene adóztatnia a nyugdíjakat.

Egyenesen Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől érkezett az ötlet, hogy az új személyautók vásárlására is ki kellene terjeszteni a szocpolt. A támogatást kifejezetten a sokgyermekes családokra és nagy autókra szabnák annak érdekében, hogy legalább négy gyermek beférjen az autóba - árulta el a hvg.hu-nak Kopp Mária, a Népesedési Kerekasztal szervezője (a szakember időközben elhunyt - a szerk.).

Szakértők szerint viszont a gépkocsi-szocpol hatása több ok miatt korlátozott mértékű lehet. A potenciális vásárlók tömegével halasztják el az autóvásárlásukat, mert bizonytalannak vélik a jövőbeni anyagi helyzetüket. Az átlagos keresetűek pedig nem tudnák önerőből kifizetni a gépkocsikat. A bankoknak az utóbbi években komoly veszteséget okozott a gépjármű-hitelezés, ezért a magánszemélyek csak drágán tudnak hitelhez jutni. Így az intézkedés megint csak egy nagyon szűk, egyébként is magasabb jövedelmű réteget hozna előnybe.

A kusza kérdésfelvetésre is ráfér némi magyarázat. Az igazán rászoruló devizahiteleseknek a moratórium és mindkét árfolyamgát némi megkönnyebbülést hozott, hozhat. De az eddigi tapasztalatok szerint a végtörlesztéssel csak a legtehetősebbek tudtak élni, az intézkedés hatásai viszont megnehezítik azon adósok helyzetét, akiknek igazán nagy terhet jelent a havi törlesztőrészlet. A magasabb hiteldíjak sújtják a deviza- és forinthiteleseket egyaránt, közben az árfolyamok is - részben a végtörlesztésnek köszönhetően - soha nem látott szinten vannak. A devizahiteleseknek az lenne a legnagyobb segítség, ha egy hiteles gazdaságpolitika megfékezné az árfolyamok további növekedését, vagy azok a végtörlesztés előtti szinten maradtak volna.

További intézkedéseknek hasonló következményei lehetnek, mint a végtörlesztésnek voltak. A moratórium meghosszabbítása a hitelezést lehetetlenítené el, hiszen ekkor gyakorlatilag értelmetlenné válhatna a fedezet melletti hitelezés.Az árfolyamrögzítés talán az egyetlen olyan eddigi intézkedés, ami - részben a bankokkal közösen - eredményes segítség lehet, a károk minimalizálása mellett.