Így görgetjük a hitellavinát: friss számok

Hitelek

Novemberben ismét jelentősen, 8130,5 milliárd forintról 8566,3 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások hiteltartozása. Egy ilyen fejlemény akár jót is jelenthetne, rögtön hozzá kell azonban tenni: a hitelállomány növekedését ezúttal is kizárólag a forint gyengülése okozta, mely az októberi fellélegzés után ismét sok fejfájást okozott a devizahiteleseknek.

Immár egy esztendeje folyamatosan nettó hiteltörlesztői pozícióban van a lakosság, vagyis (kis egyszerűsítéssel) több hitelt törleszt hónapról hónapra, mint amennyi új hitelt felvesz. A 14,5 milliárd forintos novemberi nettó hiteltörlesztés mögött ugyanakkor a forinthitelek 25,7 milliárd forintos felvételi többlete és a devizahitelek 40,2 milliárd forintos törlesztési többlete állt.

Kedvező kínálati és keresleti fejlemények, illetve a hitelfelvételt ösztönző kormányzati intézkedések híján a jelzáloghitelezés továbbra is tetszhalott hazánkban. Az egy hónap alatt bekövetkezett 2,5 milliárdos növekmény elenyésző, novemberben így is csak 29,76 milliárd forint összegben vett fel jelzáloghitelt a magyar lakosság.

Bár a devizahitelek aránya 1,4%-ről 3,9%-ra nőtt, ez nem a deviza alapú jelzáloghitelezés újraindulásának köszönhető: mint ismeretes, ilyen hitelt augusztus közepe óta csak hitelkiváltás esetében helyezhetnek ki a bankok. Ehelyett a valamelyest talán fokozódó hitelkiváltásoknak tudható be a devizahitelek arányának növekedése, mely a valószínűsíthetően kedvezőtlen jövőbeni árfolyammozgások (további frankerősödés) miatt egyre több frankhiteles fejében fordulhat meg. Nehezíti helyzetüket, hogy szigorú jogszabályi korlátok (másik frankhitelre váltás esetében 45%-os hitelfedezeti korlát) is akadályozzák ezt a lépést.

A jelzáloghitelek közel 60%-át kitevő forint alapú lakáshitelek hitelköltség mutatója eközben ismét csökkent (nem jelentősen, 9,7%-ra), az ezzel kapcsolatos kilátások azonban koránt sem biztatóak: november végén megindult a jegybank kamatemelési ciklusa, és a bankok forrásbevonási lehetőségeinek drágulása mellett a bankadó sem kedvez az új, alacsony kamatozású forinthitel termékeknek.

Mindez igaz a fogyasztási hitelekre is, melyek - annak ellenére, hogy nem ingatlan fedezetű termékekről van szó - szinte kizárólag forint alapúak, hasonlóan a jelzáloghitelekhez. Új kihelyezéseik szintén stagnálnak, mégpedig havi 25 milliárd forint környékén, szemben a folyószámla-hitelekkel, melyek dinamikus növekedésen vannak túl.

A mintegy 9,7%-os hitelköltségű lakáshitelekkel szemben afogyasztási hitelek átlagosan több mint 20%-os THM mellett vehetők fel, ez szintén stagnálást jelent az elmúlt hónapokra visszatekintve.

Betétek

A betéti statisztikákból kiderül: novemberben ismét nőtt a háztartások betétállománya (ennek hátterében minden bizonnyal a látra szóló betétek szezonális jellegű növekedése áll), és elérte a 7239,8 milliárdot. Ez az összeg azonban így is 190 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A magyar bankokra különösen a tavalyi évben jellemző betéti verseny mára alábbhagyott, ezt tükrözik a betéti kamatokra vonatkozó adatok, melyekből kiderül: a lekötött betéti termékeken jelenleg legjobb esetben is csak alacsony reálhozamot érhetnek el a megtakarítók. Míg forintban a rövidebb, euróban a hosszabb lejáratú betétek évesített átlagkamata magasabb.