A koronavírus árnyékában egy másik fertőzés is szedi áldozatait: ez is nagyon veszélyes

2019-ben, abban az évben, amelynek adatai a legfrissebbek, a térségben 246 ezer tuberkulózisos megbetegedést regisztráltak, ez az előző évhez viszonyítva 13 ezerrel kevesebb volt. A stockholmi központú Európai Betegségmegelőzési és -Ellenőrzési Központ (ECDC), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koppenhágai székhelyű európai hivatala szerint ebben a térségben fordult elő a globális tuberkulózisos esetek 2,5 százaléka.

WHO adatai szerint 2019-ben 20 ezer ember halálát okozta a tuberkulózis a térségben. A koronavírus okozta pandémia megakasztotta a tuberkulózis elleni küzdelmet, kevesebb szűrővizsgálatot végeznek és kevesebb beteget kezelnek.

Az ECDC és a WHO szakértői szerint aggodalomra ad okot, hogy a kevesebb szűrés miatt a tuberkulózisban szenvedő, de nem diagnosztizált betegek nem kapnak kezelést és másokat is megfertőzhetnek. Az is aggasztó, hogy egyre több olyan eset fordul elő, amikor a tuberkulózis kórokozói rezisztensek a hagyományos gyógyszerekre, ami megnehezíti a betegek kezelését.

Hans Kluge, a WHO regionális vezetője hangsúlyozta annak valós veszélyét, hogy a nő a gyógyszerrezisztencia kockázata, s mint mondta, ezt mindenképpen el kellene kerülni. A WHO európai régiójába 53 ország tartozik Izlandtól Üzbegisztánig, Oroszországot, valamint Törökországot is beleértve.

A régió becsült tuberkulózisos eseteinek több mint 80 százaléka Kelet- és Közép-Európában és Ázsia középső térségében fordul elő. Oroszországban 73 ezer, Ukrajnában 34 ezer, Üzbegisztánban 22 ezer, Romániában, Törökországban és Kazahsztánban pedig 13-13 ezer esetet jegyeztek fel a jelentés szerint.

A jelentést a szerdai tuberkulózis világnap előtt tették közzé. A WHO 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümőkór, tbc, tüdőbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését.