7 °C Budapest
A hús, városiasodás és a klímaváltozás miatt egyre több a betegség terjedhet át állatról emberre

A hús, városiasodás és a klímaváltozás miatt egyre több a betegség terjedhet át állatról emberre

MTI
2020. július 7. 10:30

Egyre több, eredetileg állatoknál terjedő kórokozó betegítheti meg az embereket a jövőben, hasonlóan a koronavírushoz - figyelmeztetett az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Nemzetközi Állatállomány Kutatóintézet (ILRI) hétfőn közzétett jelentésében.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

"A következő években állatról emberre átterjedő betegségek folyamatos áradatával szembesülhetünk, ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot és károsítjuk az ökológiai rendszereket" - hangsúlyozta Inger Andersen, UNEP vezetője. 

A jelentés szerint mindehhez a hús iránti kereslet növekedése, az urbanizáció és a klímaváltozás is hozzájárul.

A Sars-CoV-2 ugyanis eredetileg denevérekről egy másik állat közvetítésével terjedt át emberekre. Hasonlóan történt az ebola és a MERS esetében is. Szakértők feltételezései szerint a cibetmacskafélékről került át a Sars-vírus 2003-ban az emberre.

"Míg világszerte sokakat meglepett a Covid-19, minket, akik állatbetegségekkel foglalkozunk nem ért készületlenül" - mondta Delia Randolph, az ILRI állatorvosi járványtani szakértője. "Nagyon is előrelátható volt ez a pandémia" - jelentette ki. Mint mondta, az 1930-as évektől világos trend rajzolódik ki a növekvő számú emberi fertőzéseknél, amelyek mintegy 75 százaléka vadállatoktól eredeztethető. A jelentés szerint sokszor a háziasított jószág közvetíti a betegségeket.

A dokumentum kiemeli, hogy több emberi tényező is szerepet játszik ebben. Egyrészt az állati proteinek iránti kereslet növekedése és ezzel párhuzamosan a gyarapodó állattartás egyre több és genetikailag egymáshoz hasonló állatot produkál, amelyek ezáltal jóval inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének. Másrészt közrehat az állatvilág kizsákmányolása a vadászattal, illetve a vadállatok kereskedelmével és húsuk fogyasztásával.

Egy további tényező a népességnövekedés és az urbanizáció. A növekvő városok miatt ugyanis egyre inkább visszaszorul a természet, az emberek pedig közelebbi kapcsolatba kerülnek vadállatokkal. Egyes térségekben az emberi tevékenység "lerombolja a természetes gátakat, amelyek az embereket addig védelmezték ezektől a kórokozóktól" - mondta Doreen Robinson, az UNEP vadállatokért illetékes részlegének vezetője.

Delia Randolph példként az ebolát említette: a veszélyes kór korábban nem tudott olyan széles körben szétterjedni, mert sokkal kevesebben éltek egy adott területen és a lakosság mobilitása is alacsonyabb volt. Ez mára azonban megváltozott. A Kongói Demokratikus Köztársság keleti felében kiütött legutóbbi ebolajárvány majdnem két évig tartott a helyi népsűrűség miatt.
A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.

A kutatók mindemellett felhívták a figyelmet, hogy kezelni kell ezeket a problémákat, hogy a Covid-19-hez hasonló betegségek kockázatát mérsékelni lehessen. A járványok elleni küzdelem önmagában ugyanis nem jelent tartós megoldást. Ez olyan, mintha egy betegnél "csak a tüneteket kezelnék, s nem az alapvető okokat" - fogalmazott Randolph.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 28. vasárnap
Stefánia
47. hét
November 28.
Advent (1.)
November 28.
Nemzetközi Aura nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?