Súlyos a helyzet: kiderült, miért hal meg idő előtt ennyire sok magyar

Negyven százalékkal növeli a rák kockázatát, ha valaki szmogos városban él, ez elsősorban a férfiakat érinti egy tanulmány szerint. A Daily Mail által idézett anyagban a tudósok felhívták a figyelmet: a legveszélyesebb az, ha valaki sokáig van kitéve a kipufogórendszerek, erőművek által kibocsátott részecskéknek, vagy porviharoknak. A szmog-ügyben igen erősen érintett Délkelet-Ázsiában például az utóbbi időben megnőtt a rákos betegek száma. Bár sok egyéb tényező is befolyásolja a betegség kialakulását, a Quest Diagnostics Nichols Institute munkatársai kijelentették: a PM2,5 nevű finomrészecskék és a levegő magas széntartalma is döntően befolyásolja a rákos megbetegedések arányát.

A kutatók megvizsgálták a különféle szennyezőanyagok (beleértve a szén-monoxidot, a nitrogén-monoxidot, a nitrogén-dioxidot, az ózont és a kén-dioxidot) szintjével az adott területen, majd pedig 482 ezer 40 éves vagy annál idősebb férfi egészségügyi kartonajit vették górcső alá, akik a dohányzásról leszoktató programokban vettek részt 2012 és 13-ban. Ez alatt az idő alatt több mint 1600 rákos beteget diagnosztizáltak.

Ugyan a fent említett tényezők is nagyban befolyásolják a rák kialakulását, a kutatók szerint közrejátszhatott az is, hogy akkoriban magas finomrészecske-koncentrációt mértek - ez jellemzően kipufogókból, erőművek füstjéből, vagy az erdőtüzek által kerül a levegőbe. Ezek a részecskék kisebb méretük miatt sokáig szállnak a levegőben, ezért nagyobb eséllyel lélegezzük be őket. Tanulmányok kimutatták, hogy a finomrészecskéknek való kitettség növelheti a tüdő- és szívbetegségek kockázatát, valamint súlyosbodhat tőlük az asztma és a bronchitisz.

Itthon is nagy probléma

Lassan hazánkban sem telik el fűtési szezon rendszeres szmogriadók nélkül, de Budapesten más időszakokban is ki szokták adni a figyelmeztetést a szálló por magas koncentrációja miatt. Ilyenkor bizonyos környezetvédelmi osztályba tartozó gépjárművek nem hajthatnak be a fővárosba.

Ez azonban csak a baj egyik forrását szünteti meg, hiszen általában télen feketéllik a főváros a szmogtérképen, mivel a fa- és széntüzelés okozza a legnagyobb szállópor-szennyezést. Budapesten a 2016-os adatok szerint több mint 52 ezer kéményt tartottak nyilván a kéményseprők. Magyarországon a becslések szerint évente több mint tízezer ember halálát lehet összefüggésbe hozni a légszennyezettséggel, az OECD 2016-os adatai szerint egymillió lakosra vetítve 937,6 halálozás vezethető vissza a légszennyezettségre, ami az európai OECD országok között a legmagasabb szám.

Évente átlagosan 100 napon haladja meg az egészségügyi határértéket a hazai légszennyezettség a megengedett 35 helyett. Magyarország levegője még a szomszédos országokkal összehasonlítva is jóval rosszabb, ezzel lehet összefüggésben, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg szívinfarktus, hörghurut, asztma, vagy tüdőrák miatt, mint szomszédainknál.